Az Arany Legenda [1] (latin: ’Legenda aurea’ vagy ’Legenda sanctorum’) a 13. században Jacopo da Voragine által összeállított legendagyűjtemény. Körülbelül százötven szent vagy szentcsoport „életéről” mesél. A késő középkorban széles körben olvasták Európában.
| Legenda aurea | |
| (Arany legenda) | |
 | |
| 1493-as illusztráció a műhöz | |
| Szerző | Jacopo da Voragine |
| Eredeti cím | Legenda aurea |
| Megírásának időpontja | 13. század vége |
| Nyelv | latin |
| Témakör | keresztény szentek élete és csodái |
| Műfaj | legendagyűjtemény |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | nincs teljes kiadása (válogatás: Jacobus de Voragine: Legenda Aurea (ford. Veszprémi László), Helikon Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-2080-57-2, 333 p) |
| Külső hivatkozás | http://legacy.fordham.edu/halsall/basis/goldenlegend/ http://catholicsaints.info/the-golden-legend-by-blessed-jacobus-de-voragine/ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Legenda aurea témájú médiaállományokat. | |
A szövegből több mint ezer kézirat maradt fenn.[2] Valószínűleg 1259 és 1266 között állították össze, bár a szöveget az évszázadok során kiegészítették.[3]
Jelentős művelődéstörténeti szerepet töltött be, nagy hatással volt az európai népek középkori tudományosságára, irodalmára. A középkor végére szinte minden fontosabb európai nyelvre lefordították.[4] Hatása kimutatható az egykorú magyar irodalomban is, az Érdy-kódex erre épül, illetve egyes részeinek fordítása megtalálható a Kazinczy-kódexben.
Számos festő feldolgozta ezt a legendát, többek között Tommaso da Modena 1355 körül, valamint Hans Memling flamand festő 1489-ben, híres Szent Orsolya ereklyéje című képén. Hasonlóan Vittore Carpaccio művészetében jelentős szerepe van a mondakincs inspirálta téma feldolgozásában.[forrás?]
Magyar nyelvű válogatások
- Arany legenda; vál., ford., előszó W. Petrolay Margit; Officina, Bp., 1942 (Officina könyvtár)
- Jacobus de Voragine: Legenda Aurea (vál., az előszót, a jegyzeteket és a mutatókat Madas Edit kész., a képeket Wehli Tünde vál., ford. Veszprémy László et al.), Helikon Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-2080-57-2, 333 p., online
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
