Licsiang óvárosa
From Wikipedia, the free encyclopedia
Licsiang óvárosa (kínai nyelven: 麗江古城; egyszerűsített kínai írással: 丽江古城; pinjin átírással: Lìjiāng Gǔchéng) Licsiang város történelmi óvárosa, a kínai Jünnan tartományban. A külön nyelvvel, egészen különleges, ritka formájú írással és több ezer éves történelemmel rendelkező, nahszi emberek által lakott terület 1997 óta UNESCO világörökségi helyszín.[1] A cím megszerzése óta a város önkormányzata erőfeszítéseket tesz a megőrzés és a fejlesztés érdekében. Az elmúlt húsz évben jelentősen megnőtt a turizmus, így gyakran zsúfoltak az óváros utcái, főleg nyáron. A tengerszint felett 2400 méter magasan fekvő városba a világ minden tájáról érkeznek látogatók, azonban a turisták többsége továbbra is han kínai.
Licsiang óvárosa | |
Világörökség | |
Licsiang óvárosa | |
Adatok | |
Ország | Kína |
Világörökség-azonosító | 811-001 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | II, IV, V |
Felvétel éve | 1997 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 26° 52′, k. h. 100° 14′26.86666667, 100.23333333 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Licsiang óvárosa témájú médiaállományokat. |
Az óváros három fő része Tajen (Dayan) óváros (az egykori Fekete Sárkány-tó is ide tartozik), Pajsa (Baisha) és Suho (Shuhe) városrész. Pajsa városrész korábban, a Szung- és a Jüan-dinasztia idején keletkezett. Ez Tajen óvárostól 8 km-re van északra. A várostól északnyugatra található Jülung havas hegységben van azoknak a folyóknak a forrása, amelyek táplálják a városban található Fekete sárkány tavat (Hejlung), amely táplálja a várost behálózó csatornákat.