For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Maán.

Maán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Maán (معان)
Ma,an - panoramio.jpg
Közigazgatás
Ország Jordánia
Alapítás éve1898
Népesség
Teljes népesség30 046 fő (2008) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1108 m
Terület7,52 km²
Időzóna
Elhelyezkedése
Maán (Jordánia)
Maán
Maán
Pozíció Jordánia térképén
é. sz. 30° 11′ 42″, k. h. 35° 44′ 26″Koordináták: é. sz. 30° 11′ 42″, k. h. 35° 44′ 26″
Jordan location map Topographic.png
Maán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Maán témájú médiaállományokat.

Maán (arabul: معان) város Jordánia déli részén, a róla elnevezett kormányzóság székhelye.

Fekvése

Maán Jordánia déli részén, a fővárostól, Ammántól 218 km-re délnyugatra található település. A város sivatagos környezetben fekszik.

Története

Maánt az i.e. 4. vagy 2. század környékén alapították a mineánok, egy ókori, arab nyelvet beszélő közösség, akik a mai Jemen területéről érkeztek. A település rövidesen a közel-keleti kereskedelmi útvonal egyik fontos csomópontjává vált. A helyi hagyomány szerint alapítója a bibliai Lót fia, Maán volt és az ő nevét viseli a település.

A Bizánci Birodalom uralma alatt a város egy keresztény arab törzs birtokai közé tartozott, akik a bizánci császár vazallusai voltak. A 7. században Maán kormányzója - a város lakosságának nagy részével együtt - áttért a muszlim vallásra, amely a bizánci császár erőszakos fellépését váltotta ki. A kormányzót felszólították a kereszténységre való visszatérésre, majd miután ezt megtagadta, kivégezték. Mohamed parancsára azonban Uszáma ibn Zajd arab hadvezér megtámadta Bizáncot és elfoglalta a várost.

A város az omajjádok és abbászidák uralma alatt is meglehetősen békés helynek számított. Maán megjelenik Isztahri 10. századi perzsa utazó útleírásaiban is. Isztahri szerint Maán ebben az időszakban egy "kisváros a sivatag szélén", mely védelmi szerepet is betöltött, a város feletti magaslaton egy vár állt, mely az utazók és kereskedők számára nyújtott védelmet a sivatagban portyázó rablóbandák elől.

Amikor a 13. században Jákút arab utazó kereste fel a várost, Maán már jórészt romokban hevert, a 13. század végén azonban ismét jelentős szerephez jutott, amikor a bahri mamlúk dinasztia uralma idején ismét jelentős kereskedelmi központtá, karavánszerájjá vált. Amikor Ibn Battúta arab utazó a 14. század közepén felkereste, úgy hivatkozott rá mint az "utolsó szíriai városra", mielőtt az utazó elérné a Hidzsáz régió területén található első várost, Akabát.

A 17. század elején Maán térsége az Oszmán Birodalom uralma alá került. 1559-ben I. Szulejmán oszmán szultán egy kiterjedt erőd építését rendelte el Maán mellett, a Mekka felé vezető zarándokút védelmére.

A 17. századtól kezdve a térségben állandó jellegűvé váltak az arab felkelések az oszmán uralom ellen, melyek egyik jelentős központjának Maán számított. Ennek ellenére a 19. század folyamán az oszmán hatóságok sikeresen végrehajtották a város modernizálását. 1897-ben, majd 1899-ben felállították a város első két elemi iskoláját, 1902-ben pedig Maánon keresztül hozták létre a Damaszkuszt és Medinát összekötő vasútvonalat.

Az első világháború idején a várost és környékét antant-csapatok szállták meg, majd a háborút lezáró békeszerződések és a Sykes–Picot-egyezmény értelmében Maán a britek által igazgatott Palesztin mandátumterület része lett, majd 1921-ben az autonóm Transzjordánia része lett. 1946-ban, a britek kivonulását követően létrejött Jordánia, melynek Maán is a részét képezi. Az új állam közigazgatásának megszervezésekor Maánt egy önálló kormányzóság székhelyévé tették meg.

Lakossága

Egy 1912-es becslés szerint Maán lakossága mindössze 3000 fő körül mozgott. 1956-ban a lakosság száma már 4500 fő volt, míg 1973-ra elérte a 9500-at.

Ezt követően a város lakossága - a megnövekedett gazdasági és adminisztratív szerepnek köszönhetően - gyors növekedésbe kezdett. Az 1994-es népszámlálás szerint már 22 989 fő lakta a települést, egy 2007-es becslés szerint pedig a városnak ekkor hozzávetőlegesen 50 000 lakosa volt.[1]

Etnikai összetételét tekintve a lakosság abszolút többsége arab, vallásukat tekintve pedig az iszlám vallás szunnita irányzatát követik.

Híres emberek

  • Bahdzsat Talhúni (1913-1994), Jordánia hatszoros miniszterelnöke.
  • Omár Maani, Ammán korábbi főpolgármestere.

Források

  • Massad, Joseph Andoni: Colonial Effects: The Making of National Identity in Jordan, Columbia University Press, 2001.
  • Museum With No Frontiers: The Umayyads: the rise of Islamic art, AIRP, 2000.
  • le Strange, Guy: Palestine Under the Moslems: A Description of Syria and the Holy Land from A.D. 650 to 1500, Committee of the Palestine Exploration Fund, 1890.
  • Rogan, Eugene L.: Frontiers of the State in the Late Ottoman Empire: Transjordan, 1850-1921, Cambridge University Press, 2002.

Jegyzetek

{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Maán
Listen to this article

This browser is not supported by Wikiwand :(
Wikiwand requires a browser with modern capabilities in order to provide you with the best reading experience.
Please download and use one of the following browsers:

This article was just edited, click to reload
This article has been deleted on Wikipedia (Why?)

Back to homepage

Please click Add in the dialog above
Please click Allow in the top-left corner,
then click Install Now in the dialog
Please click Open in the download dialog,
then click Install
Please click the "Downloads" icon in the Safari toolbar, open the first download in the list,
then click Install
{{::$root.activation.text}}

Install Wikiwand

Install on Chrome Install on Firefox
Don't forget to rate us

Tell your friends about Wikiwand!

Gmail Facebook Twitter Link

Enjoying Wikiwand?

Tell your friends and spread the love:
Share on Gmail Share on Facebook Share on Twitter Share on Buffer

Our magic isn't perfect

You can help our automatic cover photo selection by reporting an unsuitable photo.

This photo is visually disturbing This photo is not a good choice

Thank you for helping!


Your input will affect cover photo selection, along with input from other users.