Magyar Udvari Kancellária
a magyarországi ügyekért felelős hivatal a Habsburg Birodalomban és az Osztrák Császárságban (16-17. század, 1848) From Wikipedia, the free encyclopedia
A mohácsi csatavesztés után a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom egyik belső állama lett. A 16-19. század közötti időszakban a magyar önkormányzatiságban fontos szerephez jutott a Habsburg uralkodó által felállított Magyar Udvari Kancellária (latinul: Cancellaria Aulica Hungarica; németül: ungarische Hofkanzlei), melynek székhelye Bécsben volt. Az osztrák örökös tartományok és Csehország ügyeit két hasonló hivatal, az osztrák és a cseh udvari kancellária intézte.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az udvari kancellária elsődleges feladata az uralkodói felségjogok gyakorlása, a birtokok és a különböző világi, illetve egyházi tisztségek adományozása, a nemesítések és más rangemelések, kinevezések intézése, illetve az egyes magyar kormányszervekkel való érintkezés maradt. A Magyarországgal való közvetlen kapcsolat adta a lehetőséget, hogy a kancellária közvetítőként léphessen fel az uralkodó és a magyar rendek között. Így a kancellária és a kancellár a magyar rendi politika nélkülözhetetlen tényezője lett.
1694-től testvérintézménye lett az Erdélyi Udvari Kancellária (latinul: Cancellaria Aulica Transylvaniae; németül: Siebenbürgische Hofkanzlei).
A Magyar Udvari kancelláriát I. Ferdinánd hozta létre Pozsonyban. II. Rudolf idején, 1576 és 1612 között Prágában működött, majd újra Pozsonyban. 1690-ben helyezték át Bécsbe, itt 1747-ben költözött a Bankgasse 6. szám alá, az egykori Strattmann-palotába. Ez az épület 1692–94-ben, I. Lipót idejében épült Johann Bernhard Fischer von Erlach tervei alapján, eredetileg Theodor Heinrich von Strattmann gróf (1637–1693), birodalmi udvari kancellár számára, és 1747-ben gróf Nádasdy Lipót, a Magyar Udvari Kancellária vezetője vásárolta meg maga és a hivatala számára. A palota késő barokk stílusú homlokzatát 1766–67-ben Nicolò Pacazzi (Pacassi) tervei alapján rokokó stílusban átépítették, az épületet kibővítették, belefoglalva a 4. számú házat is, amelynek homlokzatát Franz Anton Hillebrandt alakította ki, a 6. számhoz illeszkedő stílusban. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása óta ebben az épületben (Bankgasse 4-6.) működik Magyarország bécsi nagykövetsége.
| kép | név | hivatal kezdete | hivatal vége | megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| Szalaházi Tamás | 1527 | 1536 | ||
| Ujlaki Ferenc | 1539 | 1539 | ||
| Perényi Péter | 1541 | 1542? | ||
 |
Oláh Miklós | 1543 | 1568 | 1546-1553 – kancellár 1553-1568 – főkancellár egri püspök, majd esztergomi érsek |
| Liszti János | 1568 | 1577 | ||
 |
Draskovich György | 1578 | 1586 | |
| Heresinczy Péter | 1586 | 1590 | ||
| Kutassi János | 1592 | 1597 | ||
| Pethe Márton | 1598 | 1602 | ||
 |
Forgách Ferenc | 1602 | 1607 | |
| Lépes Bálint | 1608 | 1623 | ||
| Sennyey István | 1623 | 1635 | ||
 |
Lippay György | 1635 | 1642 | |
| Bosnyák István | 1642 | 1644 | ||
 |
Szelepcsényi György | 1644 | 1666 | |
| Szegedi Ferenc Lénárd | 1666 | 1669 | ||
| Pálffy Tamás | 1669 | 1679 | ||
| Gubasóczy János | 1679 | 1686 | ||
| Korompay Péter | 1686 | 1690 | ||
| Jaklin Balázs | 1690 | 1695 | ||
| Mattyasovszky László | 1696 | 1705 | ||
 |
Illésházy Miklós | 1706 | 1723 | |
| Erdődy László | 1725 | 1725 | ||
| Esterházy Imre | 1725 | 1725 | ||
| Acsády Ádám | 1725 | 1732 | az utolsó püspök-kancellár | |
 |
Batthyány Lajos | 1733 | 1746 | |
| Nádasdy Lipót Flórián | 1746 | 1758 | ||
| Pálffy Miklós | 1758 | 1762 | ||
 |
Esterházy Ferenc | 1762 | 1787 | |
 |
Pálffy Károly | 1787 | 1807 | |
| Erdődy József | 1807 | 1819 | ||
 |
Koháry Ferenc | 1820 | 1826 | |
| Nádasdy Mihály | 1826 | 1827 | ||
 |
Reviczky Ádám | 1827 | 1836 | |
 |
Pálffy Fidél | 1836 | 1838 | |
 |
Mailáth Antal | 1839 | 1847 | |
 |
Apponyi György | 1847 | 1848 | |
|
1848. április 12-én a Batthyány-kormány feloszlatta a kancelláriát. Helyét a Király Személye Körüli Minisztérium vette át. 1848. november 13-án Windisch-Gratz herceg. Bécs katonai parancsnoka a minisztérium működését megszűntnek nyilvánította. 1860. október 20. – Az októberi diploma visszaállítja a korábbi hivatali rendszert | ||||
 |
Vay Miklós | 1860 | 1861 | |
 |
Forgách Antal | 1861 | 1864 | |
_Rohn_&_Grund_metszete_(1864).jpg) |
Zichy Hermann | 1864 | 1865 | |
 |
Mailáth György | 1865 | 1867 | |
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
