cover image

Magyarország

állam Közép-Európában / From Wikipedia, the free encyclopedia

Magyarország egy állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén, amely 1989 óta parlamentáris köztársaság.[16] Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, ami a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül.[17] Fővárosa és legnépesebb városa Budapest.

Quick facts: ...
Magyarország

Magyarország zászlaja

Magyarország címere
Nemzeti himnusz:
Erkel FerencKölcsey Ferenc: Himnusz

Nemzeti dal:
Egressy BéniVörösmarty Mihály: Szózat

Fővárosa Budapest
é. sz. 47°, k. h. 19°
Legnagyobb város Budapest
Államforma köztársaság[1]
Vezetők
Köztársasági elnök Novák Katalin
Az Országgyűlés elnöke Kövér László
Miniszterelnök Orbán Viktor
Törvényhozás Országgyűlés
Hivatalos nyelv magyar
Államalapítás Magyar Fejedelemség:
895 körül[2]
Magyar Királyság:
1001. január 1.[3]

EU-csatlakozás 2004. május 1.
Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint9 769 526 fő (2020)[4] +/-
Rangsorban93.
Becsült9 689 010[5] (2022)
Rangsorban93.
Népsűrűség105 [6] fő/km²
Rangsorban ~100.
Főbb etnikumok magyarok, cigányok, németek stb.[7]
Vallások katolikus, református, evangélikus, pünkösdi-karizmatikus stb.[8]
GDP2018 (forrás: KSH)
Összes157 861 millió USD[9] (57.)
PPP: 303 834 millió USD[9]
Egy főre jutó18 535 USD[10]
PPP: 31 081 USD[10]
HDI (2018) 0,845[11] (43.[11])  nagyon magas
Gini-index 30,6[12]
Földrajzi adatok
Terület93 036[13]
93 030[14]
93 022,6[6]
km²
Rangsorban 109.
Víz3,4[15]%
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem magyar forint (HUF)
Nemzetközi gépkocsijel H
Hívószám +36
Segélyhívó telefonszám 112
Internet TLD.hu
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
Közlekedés iránya jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország témájú médiaállományokat.
Close

Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát.[18][19][20] A két világháború között számos kormány megalakult, többek között kommunista kormány is, melynek bukása és felszámolása után megalakult két politikai vezetőség, melyek mindkét irányba más-más érdekeket szolgáltak ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően a Szovjetunió megszállási övezetébe került az ország. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor az 1989-es páneurópai piknik okán.[21][22]

A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kifejezetten kedvezőnek mondhatóak: az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa,[23] 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe),[24] 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában,[25] 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján,[26] 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint,[27] és a Global Peace Index 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa.[28] Magyarország 2020-ban közepesen korrupt ország világviszonylatban, míg az Európai Unióban Romániával és Bulgáriával a három legkorruptabb egyike.[29][30] A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2019-ben a 70. helyre került.[31] Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött.[32][33] Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt.[34]

2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be.[35][36][37][38] 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia.[39] A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel.[40] 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, Magyarország többé már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia hibrid rezsimje.[41]

Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide.[42] Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának,[43] Közép-Európa legnagyobb tavának[44] és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának.[45]