Magyarország és Finnország kapcsolatai
kétoldalú kapcsolatok / From Wikipedia, the free encyclopedia
Magyarország és Finnország kapcsolatainak hivatalos formája elsősorban a 20. és 21. századra korlátozódik, hiszen a mai Finnország 1917-ben, az első Magyar Köztársaság pedig 1918-ban nyerte el függetlenségét. Ugyanakkor a két nép közti kapcsolat a sokat vitatott, ám máig tudományosnak tekintett finnugor nyelvrokonság révén a közös finnugor őshazában kezdődhetett az i. e. 6. és I. e. 4. évezred között,[1] majd ezer évekre elveszett, hogy a 19. században a nemzeti öntudatra ébredés korszakában ismét kialakuljon. A finn és magyar népet a közös nyelvi gyökerek okán sajátos barátság fűzi össze mintegy száz éve.
A földrajzi távolság és a geopolitikai adottságok eltérése miatt a politikai és a gazdasági kapcsolatok sokkal kevésbé erősek, mint a nyelvrokonságra épülő kulturális kapcsolatok. A két népet összefűző szálak tehát elsősorban a kultúra területén keresendők.
A két ország politikai kapcsolataiban a 2010-es évektől jelentős hanyatlás következett be. A magyar kormány a finnugor kapcsolatok helyett a „türk országokra” helyezte a hangsúlyt. Finn közéleti tényezők ismételten bírálták a magyarországi jogállamiság problémáit, a magyar kormányzat pedig Törökország mellé állva hosszú időn át késleltette Finnország NATO-csatlakozását.