Magyarország alaptörvénye
From Wikipedia, the free encyclopedia
Magyarország alaptörvénye a Magyar Közlönyben kihirdetett hivatalos szövegek szerint Magyarország Alaptörvénye [1] a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba, felváltva a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Jogi szerepe alapján az Alaptörvény összes korábbi alkotmányunkhoz hasonlóan alkotmánynak számít, elnevezésétől teljesen függetlenül. 2022. július 25-én hatályos szövege egységes szerkezetben a Magyar Közlöny 2022. évi 124. számában jelent meg. [2]
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Az Országgyűlés az Alaptörvényben szabályozza Magyarország jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. Az Alaptörvény a legmagasabb szintű jogforrás, minden más jogszabály ebből vezethető le és erre vezethető vissza, így az Alaptörvénnyel jogszabály nem lehet ellentétes, az esetlegesen alkotmányba ütköző jogszabályokat az Alkotmánybíróság hivatott megsemmisíteni.
Alkotmánya szerint Magyarország demokrácia, de hiteles források, köztük a Freedom House[3] és az Európai Parlament[4] azt állítják, hogy Magyarország már nem demokratikus ország. Orbán Viktor miniszterelnök[5] és vezető politikusai nyíltan élnek rasszista érvekkel,[6] emiatt a jobboldali szélsőségek normalizálása indokolt félelem Magyarország esetében.[7]