Mettá (buddhizmus)
jószándék, barátság, kedvesség / From Wikipedia, the free encyclopedia
A mettá (páli, dévanágari: मेत्ता) vagy maitri (szanszkrit: मैत्री) jelentése jóakarat,[1][2] barátságosság,[2][3][4][4][5] jószándék,[3] barátság,[4] kedvesség,[3][6] közeli hullámhossz,[4] és a mások érdekeivel való törődés.[3] A théraváda buddhizmusban ez a tíz tökéletesség (páramita) közül az egyik és a négy mérhetetlen (brahma-vihára) közül az első. Ez a ragaszkodás (upádána) nélküli szeretet.
Mettá (Fordításai és hagyományos megfelelői) | |
magyar | jóakarat szerető kedvesség |
angol | benevolence Loving-kindness |
páli | mettā |
szanszkrit | मैत्री (IAST:) maitrī |
burmai | မေတ္တာ (MLC:) mjɪʔ tà |
kínai | cí (hagyományos:) 慈 |
japán | ji (kandzsi:) 慈 |
khmer | មេត្តា (UNGEGN:) métta |
koreai | ja (handzsa:) 자 |
szingaléz | මෛත්රිය |
thai | เมตตา (RTGS:) metta |
vietnámi | từ |
szójegyzék • jegyzet • tárgymutató |
A jóakarat gyakorlása (mettá bhávana) a buddhista meditáció népszerű formája. A théraváda hagyományban ez a gyakorlat azzal kezdődik, hogy a gyakorlók először egymás felé gyakorolnak jóindulatot, majd a szeretteik felé, a tanítójuk felé, végül kiterjesztik az idegenek felé, az ellenségek felé, végül az összes érző lény felé. A tibeti buddhista hagyományokban ezt a gyakorlatot úgy nevezik, hogy tonglen, amely során a gyakorló minden kilégzéskor ("küldés") boldogságot küld az érző lények felé, illetve minden belégzéskor szenvedést ("fogadás") vesz át másoktól.[7] A tibeti buddhizmusban szintén elmélkednek a brahma-vihárákon, amelyet úgy is neveznek, hogy „együttérzés meditáció”.[8]