Maltóz
From Wikipedia, the free encyclopedia
A maltóz (más néven maltobióz vagy malátacukor) két glükózrészből álló diszacharid, benne a két glükózmolekula α(1→4) glikozidos kötéssel kapcsolódik egymáshoz. A kötést az egyik glükózegység 4-es és a másik glükózegység glikozidos hidroxilcsoportja alkotja. Egy harmadik glükózrész kapcsolódásával maltotrióz jön létre; további lánchosszabbodással dextrinek (maltodextrin) és végül keményítő jön létre. A természetben szabad állapotban olyan növényi részekben található meg, ahol a keményítő hidrolízise folyik,[2] például burgonyacsíra, gabonafélék csírája, levelek.
Maltóz | |||
α-maltóz | |||
β-maltóz | |||
Más nevek | α-d-glükopiranozil-(1→4)-d-glükóz 4-O-α-d-glükopiranozil-d-glükóz | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 69-79-4 | ||
PubChem | 6255 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C12H22O11 | ||
Moláris tömeg | 342,296 g/mol | ||
Megjelenés | fehér por vagy kristályok | ||
Sűrűség | 1,54 g/cm³[1] | ||
Olvadáspont | 160–165 °C (vízmentes) 102–103 °C (monohidrát) | ||
Oldhatóság (vízben) | 1,080 g/ml (20 °C)[1] | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A maltóz hidrolízissel két glükózmolekulára bomlik. Az élő szervezetekben ezt a maltáz enzim végzi. Laboratóriumi körülmények között erős savval hevítve szintén hidrolízis megy végbe.
A gabonák – például árpa – csíráztatása során létrejövő maltóz fontos lépés a sörfőzés folyamatában.
A malátagyártás során az árpában az amiláz enzim koncentrációját maximalizálják. A fermentáció során a maltózt élesztőgombák etanollá és szén-dioxiddá metabolizálják.
Fehér színű, kristályos vegyület. Édes ízű. Redukáló diszacharid, mutarotál. Vízben nagyon jól oldódik.