Maxwell–Boltzmann-eloszlás
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Maxwell–Boltzmann-eloszlás gázokban lévő részecskék sebességéről szól, ahol a részecskék között nincs állandó kölcsönhatás, szabadon mozognak rövid ütközések között. A részecskék sebességének valószínűségét írja le (a sebességvektor hosszát) a rendszer hőmérsékletének függvényében. James Clerk Maxwellről és Ludwig Boltzmannról nevezték el.
Többnyire azt gondolják a Maxwell–Boltzmann-eloszlásról, hogy az csak a molekuláris sebességekről szól, de vonatkozik a sebességek eloszlására, a nyomatékokra, a molekulák momentumának nagyságrendjére, és mindezek különböző eloszlási valószínűségére is.
Ez a szócikk a sebességek eloszlásáról szól.
Az eloszlásban háromdimenziós vektorok szerepelnek, melyek komponensei függetlenek és normális eloszlásúak '0' középértékkel és a szórással.
Ha eloszlása , akkor
a Maxwell–Boltzmann-eloszlást követi paraméterrel. Az paramétertől eltekintve az eloszlás azonos a 3 szabadságfokú khí-eloszlással.