Mecklenburg-Strelitz egy német történelmi állam a mai Mecklenburg-Elő-Pomeránia területén.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Mecklenburg-Strelitz | |||
| 1701. március 8. – 1933. december 31. | |||
| |||
.svg) | |||
| Mecklenburg-Strelitz a Német Császárságban | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Neustrelitz | ||
| Terület | 2929,5 km² | ||
| Népesség | 72.675 (1817) 106.442 (1910) fő | ||
| Hivatalos nyelvek | német | ||
| Vallás | evangélikus | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma | Hercegség (1701-1815) Nagyhercegség (1815-1918) Szabadállam (1918-1933) | ||
| Uralkodó | Herceg / Nagyherceg | ||
| Dinasztia | Mecklenburgi-ház | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mecklenburg-Strelitz témájú médiaállományokat. | |||
Történelem
A hercegség (1701–1815)
Gusztáv Adolf mecklenburg-güstrowi herceg halála 1695-ben utódlási válsághoz vezetett Mecklenburg-Güstrowban. II. Adolf Frigyes, Gusztáv Adolf vője, a részhercegséget magának követelte és I. Frigyes Vilmos mecklenburg–schwerini herceg csatolta a részhercegséget. 1701 megosztották az güstrowi hercegséget. Úgy a Mecklenburg-Strelitzi hercegséget alapították és a Mecklenburg-Schwerini hercegség nagyobb lett (Hamburger Erbvergleich / Hamburg öröklési megállapodás).
Neubrandenburgnak a részhercegség fővárosává kellett válnia, amely Neubrandenburg polgárainak büszkesége miatt kudarcot vallott. Úgy a strelitzi kastély maradt a rezidencia. Miután a kastély 1712-ben leégett, a közeli Glienecke vadászház a főrezidencia lett, és Neustrelitz kastélynak (Schloss Neustrelitz) hívták. Neustrelitz városa a kastély körül alakult ki.
II. Keresztyén Lajos mecklenburg–schwerini herceg és III. Adolf Frigyes 1748-ban megpróbálták feloszlatni az Mecklenburg összállamat. Ez a terv a nagybirtokosság ellenállása miatt nem sikerült.
1755-ben egész Mecklenburg (Ratzeburg nélkül) egy alkotmányt (Landesgrundgesetzlichen Erbvergleich) kapott.
A nagyhercegség (1815–1918)
Frigyes Lajos mecklenburg–schwerini trónörökös herceg elérte a bécsi kongresszuson, hogy II. Károly és a saját apja a nagyhercegi címet kaptak.
Strenbergban az (össz-)mecklenburgi országgyűlés (Landtag) 1819 őszén döntött a jobbágyság megszüntetéséről.
1836-tól volt a nagyhercegségnek egy himnusza, a Vandalia. Johann Friedrich Bahrdt (1789-1847) általános iskola tanára írta a szöveget.[1] Carl Ludwig von Oertzen (1801-1871) volt a zeneszerző.[2][3]
1867-ben mint a két nagyhercegség belépett az Északnémet Szövetségbe, majd 1871-ben a Német Császárság része lett.
A szabadállam (1918–1933)
A monarchia 1918-os bukása után Mecklenburg-Strelitz történelmének első alkalommal nyert politikai autonómiát és a Német Birodalom független és független tagállama maradt (az 1923. május 23-i tartományi alaptörvény (németül: Landesgrundgesetzes) 1. §-a). Ugyanakkor a politikai függetlenség fenntartása, mint az egyik legkisebb német tagállam, egy idő után pénzügyi szempontból lehetetlennek bizonyult. Az utolsó nagyherceg állami kincsét 1926 körül használták fel. A Poroszországhoz való csatlakozási tervek politikailag végrehajthatatlannak bizonyultak.
1934. január 1-jétől egységes lett Mecklenburg tartománya (németül: Land Mecklenburg).
Uralkodók
Hercegek
 |
|
Nagyhercegek
 |
|
Államminiszterek (Staatsminister)
 |
|
Jegyzetek
Fordítás
Források
Irodalom
További információk
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
