Mecklenburg-Strelitz egy német történelmi állam a mai Mecklenburg-Elő-Pomeránia területén.

Gyors adatok
Mecklenburg-Strelitz
1701. március 8.1933. december 31.
Mecklenburg-Strelitz címere
Mecklenburg-Strelitz címere
Mecklenburg-Strelitz zászlaja
Mecklenburg-Strelitz zászlaja
Mecklenburg-Strelitz a Német Császárságban
Mecklenburg-Strelitz a Német Császárságban
Általános adatok
FővárosaNeustrelitz
Terület2929,5 km²
Népesség72.675 (1817)
106.442 (1910) fő
Hivatalos nyelveknémet
Vallásevangélikus
Kormányzat
ÁllamformaHercegség (1701-1815)
Nagyhercegség (1815-1918)
Szabadállam (1918-1933)
UralkodóHerceg / Nagyherceg
DinasztiaMecklenburgi-ház
ElődállamUtódállam
 Mecklenburg-GüstrowMecklenburg 
A Wikimédia Commons tartalmaz Mecklenburg-Strelitz témájú médiaállományokat.
Bezárás

Történelem

Mecklenburg-Strelitz

A hercegség (1701–1815)

Gusztáv Adolf mecklenburg-güstrowi herceg halála 1695-ben utódlási válsághoz vezetett Mecklenburg-Güstrowban. II. Adolf Frigyes, Gusztáv Adolf vője, a részhercegséget magának követelte és I. Frigyes Vilmos mecklenburg–schwerini herceg csatolta a részhercegséget. 1701 megosztották az güstrowi hercegséget. Úgy a Mecklenburg-Strelitzi hercegséget alapították és a Mecklenburg-Schwerini hercegség nagyobb lett (Hamburger Erbvergleich / Hamburg öröklési megállapodás).

Neubrandenburgnak a részhercegség fővárosává kellett válnia, amely Neubrandenburg polgárainak büszkesége miatt kudarcot vallott. Úgy a strelitzi kastély maradt a rezidencia. Miután a kastély 1712-ben leégett, a közeli Glienecke vadászház a főrezidencia lett, és Neustrelitz kastélynak (Schloss Neustrelitz) hívták. Neustrelitz városa a kastély körül alakult ki.

II. Keresztyén Lajos mecklenburg–schwerini herceg és III. Adolf Frigyes 1748-ban megpróbálták feloszlatni az Mecklenburg összállamat. Ez a terv a nagybirtokosság ellenállása miatt nem sikerült.

1755-ben egész Mecklenburg (Ratzeburg nélkül) egy alkotmányt (Landesgrundgesetzlichen Erbvergleich) kapott.

A nagyhercegség (1815–1918)

Frigyes Lajos mecklenburg–schwerini trónörökös herceg elérte a bécsi kongresszuson, hogy II. Károly és a saját apja a nagyhercegi címet kaptak.

Strenbergban az (össz-)mecklenburgi országgyűlés (Landtag) 1819 őszén döntött a jobbágyság megszüntetéséről.

1836-tól volt a nagyhercegségnek egy himnusza, a Vandalia. Johann Friedrich Bahrdt (1789-1847) általános iskola tanára írta a szöveget.[1] Carl Ludwig von Oertzen (1801-1871) volt a zeneszerző.[2][3]

1867-ben mint a két nagyhercegség belépett az Északnémet Szövetségbe, majd 1871-ben a Német Császárság része lett.

A szabadállam (1918–1933)

A monarchia 1918-os bukása után Mecklenburg-Strelitz történelmének első alkalommal nyert politikai autonómiát és a Német Birodalom független és független tagállama maradt (az 1923. május 23-i tartományi alaptörvény (németül: Landesgrundgesetzes) 1. §-a). Ugyanakkor a politikai függetlenség fenntartása, mint az egyik legkisebb német tagállam, egy idő után pénzügyi szempontból lehetetlennek bizonyult. Az utolsó nagyherceg állami kincsét 1926 körül használták fel. A Poroszországhoz való csatlakozási tervek politikailag végrehajthatatlannak bizonyultak.

1934. január 1-jétől egységes lett Mecklenburg tartománya (németül: Land Mecklenburg).

Uralkodók

Hercegek

  • 1701–1708: II. Adolf Frigyes
  • 1708–1752: III. Adolf Frigyes
  • 1753–1794: IV. Adolf Frigyes
  • 1794–1815: II. Károly

Nagyhercegek

  • 1815–1816: II. Károly
  • 1816–1860: György
  • 1860–1904: II. Frigyes Vilmos
  • 1904–1914: V. Adolf Frigyes
  • 1944–1918: VI. Adolf Frigyes
  • 1918: kormányzó IV. Frigyes Ferenc

Államminiszterek (Staatsminister)

  • 1918–1919: Peter Stubmann (DDP)
  • 1919–1919: Hans Krüger (SPD)
  • 1919–1923: Kurt von Reibnitz (SPD)
  • 1923–1928: Karl Schwabe (DNVP)
  • 1928–1928: Beamtenministerium: Harry Ludewig (parteilos) und Erich Cordua (DNVP)
  • 1928–1931: Kurt von Reibnitz (SPD)
  • 1931–1933: Heinrich von Michael (DNVP)
  • 1933–1933: Fritz Stichtenoth (NSDAP)

Jegyzetek

Fordítás

Források

Irodalom

További információk

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.