Medici Katalin francia királyné
francia királyné / From Wikipedia, the free encyclopedia
Medici Katalin (teljes születési nevén olaszul: Caterina Maria Romula di Lorenzo de’ Medici, franciául: Catherine de Médicis; Firenze, Firenzei Köztársaság, 1519. április 13. – Blois, Francia Királyság, 1589. január 5.), firenzei örökösnő, II. Henrikkel kötött házassága révén Franciaország királynéja 1547-től hitvese 1559-es haláláig, majd az ország régense 1560 és 1563 között. A későbbi II. Ferenc, IX. Károly és III. Henrik királyok édesanyja. A fiaira gyakorolt befolyása és a hatalomban való meghatározó szerepe miatt ezt az időszakot gyakran említik, mint „Medici Katalin kora” a francia történelemben.
Medici Katalin | |
Uralkodóház | Medici |
Született | 1519. április 13. Firenze |
Elhunyt | 1589. január 5. (69 évesen) Blois |
Nyughelye | Saint-Denis-székesegyház 1609. április 4. |
Édesapja | II. Lorenzo de’ Medici |
Édesanyja | Madeleine de la Tour d’Auvergne |
Házastársa | II. Henrik francia király |
Gyermekei | II. Ferenc francia király Erzsébet spanyol királyné Klaudia lotaringiai hercegné Lajos, Orléans hercege IX. Károly francia király III. Henrik francia és lengyel király Margit francia királyné Ferenc, Alençon hercege |
Rang | királyné, régens |
Vallása | római katolikus |
Medici Katalin aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Medici Katalin témájú médiaállományokat. |
A gazdag firenzei Medici-családba született, mint II. Lorenzo, Urbino hercege és Madeleine de la Tour d’Auvergne leánya. Nagybátyja, VII. Kelemen pápa hozzájárulásával 1533-ban feleségül ment II. Henrik francia királyhoz. Férje kizárta Katalint az államügyekből, helyette szeretőjét, Diane de Poitierst részesítette előnyben, aki nagy befolyással bírt rá. A király 1559-es halálát követően Katalin előtérbe került a politikai porondon fia, az ifjú és beteges II. Ferenc mellett. Amikor Ferenc 1560-ban elhunyt, másik fia, a mindössze tíz éves IX. Károly megbízásából az ország régense lett Katalinból. Károly 1574-es halála után, harmadik fia, III. Henrik mellett is kulcsszerepet töltött be az uralkodásban.
Katalin három fia a francia vallásháborúk idején uralkodott. Az ország előtt álló problémákra Katalin politikája képes volt fenntartani a monarchia egységét és az állami intézmények működését – akár minimális szinten is. Katalin politikája kezdetben nem volt ellenséges a protestáns lázadó hugenottákkal szemben, később azonban keményvonalas politikát folytatott: őt tartják a fiai uralkodása alatt végrehajtott üldözések kiötlőjének, mint amilyen Szent Bertalan éjszakájának (1572. augusztus 23.) eseményei is voltak, amikor hugenották ezreit ölték meg Párizsban és Franciaország-szerte.
Házassága huszonöt éve alatt összesen tíz gyermeke született, köztük három későbbi francia király, akik közül egy, Henrik a Lengyel–Litván Unió trónjára is megválasztásra került. Két leányából is királyné lett: Erzsébet II. Fülöp spanyol király harmadik felesége, míg Margit a későbbi első Bourbon-házi francia király, Navarrai Henrik felesége lett. Medici Katalint a 16. század egyik legmeghatározóbb és legbefolyásosabb női alakjának tartják.