Mediterrán éghajlat - Wikiwand
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Mediterrán éghajlat.

Mediterrán éghajlat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Mediterrán éghajlati területekː   Forró nyarú (Csa)   Meleg nyarú (Csb)   Hűvös nyarú (Csc)
Mediterrán éghajlati területekː
  Forró nyarú (Csa)
  Meleg nyarú (Csb)
  Hűvös nyarú (Csc)
Mediterrán éghajlatú területek Ázsia nélkül
Mediterrán éghajlatú területek Ázsia nélkül

A mediterrán vagy száraz nyarú szubtrópusi éghajlat általános jellemzője az enyhe, esős tél és a meleg, szűkös csapadékú vagy gyakran teljesen csapadéktalan nyár, továbbá a csekély felhőzet és a napsütésben gazdag nyári időszak.[1]

Neve a Mediterráneum földrajzi jelzőből származik, jelentése föld-közi, vagyis Föld legnagyobb beltengerének, a Földközi-tengernek térségére utal. A Földközi-tenger környékén kívül is találhatók hasonló éghajlatú területek, jellemzően a közepes földrajzi szélességeken, a meleg mérsékelt övben alakulnak ki – a kontinensek nyugati partvidékén a meleg tengeráramlások hatására ez a tartomány kiszélesedik.

Mediterrán területek

Nagyobb mediterrán éghajlatú területek:

Hőmérséklet, csapadék

Ezekre a szélességekre a trópusi és sarkvidéki légtömegek is eljutnak; váltakozó megjelenésük változékony éghajlatot eredményez; az éves hőingás nagy.

Az évi középhőmérséklet 10–20 °C, de többnyire 14 °C fölött; a csapadék időben szélsőségesen egyenlőtlenül oszlik el. A leghidegebb hónap középhőmérséklete is 4 °C fölött van, a legmelegebbé pedig több (a hűvös nyarú változatnál valamivel kevesebb) mint 22 °C.

Az egyenlőtlen csapadékellátás meghatározó oka, hogy bár az év nagy részében a nyugati szelek és velük a mérsékelt égövi ciklonok uralják e területeket, de nyáron áttolódik rájuk a passzát szélrendszer leszálló ága, ezért ez az évszak meleg és száraz, szubtrópusi anticiklonokkal. Sok a napsütés, kevés a felhő. Ősszel a visszahúzódó passzátszeleket ismét a nyugati szelek váltják fel, és csapadékot szállítanak a kiszáradt földekre. Mindezek eredményeként legalább 3 hónap átlagos csapadéka meghaladja a 60 mm-t, de legalább 3 hónapé 20 mm alatt marad (többhelyütt teljesen csapadékmentes).

A felszín formálásában a folyóvízi eróziónak és a csapadék leöblítő hatásának van jelentős szerepe. Nyáron az aprózódás, télen a mállás játszik nagyobb szerepet.

Példák

A Köppen-Geiger-féle osztályozás alapján három fő egységre osztható.

Forró nyarú


Valencia, Spanyolország
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
37
 
 
17
7
 
 
36
 
 
17
8
 
 
33
 
 
19
10
 
 
38
 
 
21
12
 
 
39
 
 
23
15
 
 
22
 
 
27
19
 
 
8
 
 
30
22
 
 
20
 
 
30
22
 
 
70
 
 
28
19
 
 
77
 
 
24
15
 
 
47
 
 
20
11
 
 
48
 
 
17
8
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología[2][3]
Los Angeles, USA
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
79
 
 
20
9
 
 
97
 
 
20
10
 
 
62
 
 
21
11
 
 
23
 
 
23
12
 
 
6.6
 
 
24
14
 
 
2.3
 
 
26
16
 
 
0.3
 
 
28
18
 
 
1
 
 
29
18
 
 
6.1
 
 
28
17
 
 
17
 
 
26
15
 
 
26
 
 
23
11
 
 
59
 
 
20
9
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: NOAA [1]
Perth, Ausztrália
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
9.5
 
 
31
18
 
 
13
 
 
31
18
 
 
19
 
 
30
16
 
 
44
 
 
26
14
 
 
118
 
 
22
11
 
 
177
 
 
19
9
 
 
170
 
 
18
8
 
 
134
 
 
19
8
 
 
81
 
 
20
10
 
 
52
 
 
23
11
 
 
22
 
 
26
14
 
 
13
 
 
29
16
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: BoM[4]


Meleg nyarú


Porto, Portugália
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
158
 
 
14
5
 
 
140
 
 
15
6
 
 
90
 
 
17
7
 
 
116
 
 
18
9
 
 
98
 
 
20
11
 
 
46
 
 
23
14
 
 
18
 
 
25
16
 
 
27
 
 
25
15
 
 
71
 
 
24
15
 
 
138
 
 
20
12
 
 
158
 
 
17
8
 
 
195
 
 
15
7
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: Instituto de Meteorologia[5]
Fokváros, Dél-Afrika
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
15
 
 
26
16
 
 
17
 
 
27
16
 
 
20
 
 
25
14
 
 
41
 
 
23
12
 
 
69
 
 
20
9
 
 
93
 
 
18
8
 
 
82
 
 
18
7
 
 
77
 
 
18
8
 
 
40
 
 
19
9
 
 
30
 
 
21
11
 
 
14
 
 
24
13
 
 
17
 
 
25
15
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: WMO[6]


Hűvös nyarú


Balmaceda, Chile
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
28
 
 
18
7
 
 
20
 
 
18
6
 
 
38
 
 
16
5
 
 
54
 
 
12
3
 
 
93
 
 
8
1
 
 
85
 
 
4
−2
 
 
84
 
 
4
−3
 
 
72
 
 
6
−1
 
 
49
 
 
9
0
 
 
30
 
 
13
2
 
 
28
 
 
15
4
 
 
32
 
 
16
6
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: DMC[7]infochile[8]
Haleakalā, Hawaii, USA
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
203
 
 
7
1
 
 
91
 
 
10
2
 
 
78
 
 
11
3
 
 
102
 
 
11
3
 
 
34
 
 
13
4
 
 
9.4
 
 
15
6
 
 
12
 
 
14
5
 
 
28
 
 
15
6
 
 
40
 
 
14
6
 
 
34
 
 
14
5
 
 
104
 
 
10
3
 
 
119
 
 
6
0
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: The Western Regional Climate Center[9]


Növényzet

Jellegzetes szicíliai táj, példa a macchhia növényzetre
Jellegzetes szicíliai táj, példa a macchhia növényzetre
Chaparral növényzet a Kaliforniai Egyetem botanikus kertjében
Chaparral növényzet a Kaliforniai Egyetem botanikus kertjében

A mediterrán területek egykori örökzöld erdei a keménylombú erdők voltak; ezekben az aljnövényzet is örökzöld növényekből állt. Az ember a legtöbbet kiirtotta; csak szórványos maradványaikat ismerjük.

A kiirtott erdők helyéről az eső elhordta a talajt, és a nem művelt területeken szúrós, örökzöld bozót alakult ki. Ezt olaszul macchiának, franciául maquis-nak hívják; Kaliforniában chaparral a neve. A szárazabb vidékeken térdmagasságúra letörpült bozótot a Kelet-Mediterráneumban friganának, a Nyugat-Mediterráneumban garrigue-nek nevezik. A mediterrán növények különböző módokon védekeznek a nagy meleg és a napsütés ellen. A keménylombú erdők onnan kapták nevüket, hogy fáik levelei kevésbé hervadnak el, mert sok bennük a szilárdító szövet. A levelek fonákja szőrös, hogy csökkentse a párologtatást, színük pedig fényes, hogy visszaverje a napfény egy részét.

A keménylombú erdők között foltszerűen melegkedvelő tűlevelű erdők is nőnek, illetve nőttek (ezek többségét is kivágták). A lombhullató fák közül jellemző a szelídgesztenye.

Alacsony félcserje többek közt a szárazságot jól tűrő kakukkfű, a levendula és a rozmaring. Leveleik és virágaik illóolaj-tartalmáért a vadon élő példányokat gyűjtik.

Talaj

A csapadékosabb mediterrán területekre a sok humuszt tartalmazó barna erdőtalaj, a szárazabb részekre a gyengébb minőségű, fahéjszínű talaj a jellemző. A mészkővidékek jellegzetes, vörös színű talaja a terra rossa (vörösföld) – kevés humusszal, erős kilúgzással. Az erdőirtások következtében a hegyoldalakon erős a talajerózió.

Mezőgazdaság

A Földközi-tenger térsége

Mandula liget Murciában, Spanyolországban
Mandula liget Murciában, Spanyolországban

A Földközi-tenger körüli országok (mediterrán térség, Mediterráneum) legjellegzetesebb növénye a szárazságot jól tűrő (évi 500 mm csapadékkal is beérő) olajfa.

Sokkal mélyebb talajt és legalább 800 mm csapadékot vagy öntözést kívánnak a citrusfélék (narancs, citrom, grapefruit, mandarin). A Földközi-tenger partvidékéről sok korai zöldség kerül az európai piacokra. Igen elterjedt a szőlő és a füge is; a mediterrán államok a világ vezető bortermelői.

  • Dél-Olaszország gazdasága viszonylag fejletlen; a kevés termőföldön részesben művelt nagybirtokok és kisparaszti gazdaságok osztoznak. A hegyvidékeken juhot és kecskét tartanak.
  • Franciaországban a Rhône völgyének jellegzetes termékei az illóolajokban gazdag virágok, amikből parfümöket készítenek.
  • Spanyolországban a Földközi-tenger partján kívül Andalúzia éghajlata is mediterrán. Valencia és Murcia környékén az arabok honosították meg az öntözéses kertgazdálkodást („huerták”); itt az étkezési és takarmánygabonákat egy évben kétszer is aratják.
  • Törökországban az Égei-tengerre nyíló völgyekben nyomul legmesszebbre a mediterrán éghajlat, de növénytermesztés az Adanai-síkságon a legkorszerűbb. A mediterrán tengerpartokról származnak az ország fontos exportcikkei: a gyapot, a dohány, a füge, a mazsola.
  • Az észak-afrikai arab országok fő terményei a száraz művelésű gabonafélék (búza, árpa). A gazdálkodás színvonala alacsony, a termésátlagok silányak. Az öntözött földeket a szikesedés veszélyezteti.
  • Izrael mezőgazdasága magas műszaki színvonalával tűnik ki. A termelés alapegységei a jól felszerelt, sokoldalúan gazdálkodó szövetkezetek (kibuc, mosav). A Jordán folyó vizének hasznosítása ellenére nyomasztó a vízhiány; a párolgás csökkentésére gyakran fóliával takarják be a talajt, és általánosan alkalmazzák a csepegtető öntözést.

Jegyzetek

  1. Péczely Gy: Éghajlattan
  2. Meteorología, Agencia Estatal de: Valores climatológicos normales: Valencia - Agencia Estatal de Meteorología - AEMET. Gobierno de España. www.aemet.es
  3. Meteorología, Agencia Estatal de: Valencia Aeropuerto: Valencia Aeropuerto - Valores extremos absolutos - Selector - Agencia Estatal de Meteorología - AEMET. Gobierno de España. www.aemet.es
  4. Perth Monthly climate statistics. Australia Bureau of Meteorology. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
  5. Monthly Averages for Porto, Portugal. Instituto de Meteorologia. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
  6. Weather Information for Cape Town. World Weather Information Service. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
  7. Estadistica Climatologica Tomo III (pg 319-343). Dirección General de Aeronáutica Civil. [2012. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 15.)
  8. Datos climatológicos Chile Sur. Atmosfera.cl. [2012. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  9. Seasonal Temperature and Precipitation Information. Western Regional Climate Center. (Hozzáférés: 2013. november 3.)

Források

Irodalom

  • Róna Zsigmond: Éghajlat, kiadta a Természettudományi Társulat, Budapest, 1907-1909
  • Justyák János: Az éghajlat, a növényzet és a talaj övezetes elrendeződése a Földön, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 2001
  • Leo Semenovič Berg: Éghajlat és élet, Akadémiai Kiadó, Budapest 1953
  • Mehmet Hengirmen: Mediterranean Civilizations, Ankara, 2007, ISBN 975-320-126-5
  • Jenni Daiches: Mediterranean, 1995
{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Mediterrán éghajlat
Listen to this article