Mediterrán éghajlat
From Wikipedia, the free encyclopedia
A mediterrán vagy száraz nyarú szubtrópusi éghajlat általános jellemzője az enyhe, esős tél és a meleg, szűkös csapadékú vagy gyakran teljesen csapadéktalan nyár, továbbá a csekély felhőzet és a napsütésben gazdag nyári időszak.[1]
Neve a Mediterráneum földrajzi jelzőből származik, jelentése föld-közi, vagyis Föld legnagyobb beltengerének, a Földközi-tengernek térségére utal. A Földközi-tenger környékén kívül is találhatók hasonló éghajlatú területek, jellemzően a közepes földrajzi szélességeken, a meleg mérsékelt övben alakulnak ki – a kontinensek nyugati partvidékén a meleg tengeráramlások hatására ez a tartomány kiszélesedik.