Megfázás
felső légúti, vírusos fertőzés / From Wikipedia, the free encyclopedia
A megfázás vagy meghűlés vagy nátha,[2] (más néven: heveny orr-garat gyulladás, rhinitis acuta, rhinopharyngitis, heveny rhinitis,[3] hűléses hurut, catarrhus, akut légzőrendszeri betegség)[4] a felső légutak vírusos fertőzése, amely elsősorban az orr, a torok nyálkahártyáját támadja, de a tüdőben is megjelenhet. A meghűlésnek nincs pontos tudományos és orvosi definíciója (a hideghez viszont csak annyi köze van, hogy a kórokozók szezonálisan télen aktívabbak). Leggyakoribb kórokozója a rhinovírus,[5] de kétszáznál is többféle vírus okozhatja és néha bakteriális fertőzés is súlyosbíthatja a tüneteket. A meghűlést gyakran összetévesztik a sokkal súlyosabb influenzával, amely gyenge immunrendszerű személyeknél (például újszülötteknél vagy időseknél) halálos is lehet. A megfázás a leggyakoribb fertőzéstípus az emberek körében.
Megfázás | |
A legtöbb felső légúti hurutért felelős rhinovírus képe | |
Latinul | Rhinitis, Nasopharyngitis acuta, Tracheobronchitis acuta |
Angolul | Common cold, nasopharyngitis, rhinopharyngitis, acute coryza, cold |
Osztályozás | |
BNO-10 | J00-J06.9 |
ICDO | J00.0 |
Epidemiológia | |
Incidencia | |
Magyarországon | 10% az orvost felkeresők között[1] |
Leírás | |
Érintett szervek | Orrüreg, orrmelléküregek, garat, gége, légcső és fő hörgők |
Etiológia | Meghűlés utáni rhinovírus fertőzés |
Kockázati tényezők | A felső légúti nyálkahártyák védekezőképességének lehűlés okozta átmeneti meggyengülése, cseppfertőzés |
Főbb tünetek | Tüsszentés, orrfolyás, rossz közérzet, borzongás, köhögés, hőemelkedés, fejfájás |
Diagnosztika | A jellemző tünetek alapján viszonylag egyértelmű, de egyéb kórképek kizárása szükséges! |
Szövődmények | Krónikussá válás, ráfertőzés, továbbterjedés, orrmelléküregek gyulladása |
Kezelés | Viszonylagos nyugalom, átmeneti időre orrcseppek, inhalálás, szükség szerint enyhe lázcsillapítás |
Kórjóslat | Néhány napon belül többnyire spontán gyógyul |
Megelőzés | A megfázás és járványos időszakokban a fertőzési kockázatok kerülése. (Munka és normál életvitel mellett ez lényegében nem valósítható meg.) Szabad levegőn tartózkodás és sportolás javítja a szervezet védekezőképességét. |
Adatbázisok | |
DiseasesDB | 31088 |
MedlinePlus | 000678 |
eMedicine | aaem/118 med/2339 |
MeSH ID | D003139 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Megfázás témájú médiaállományokat. |
Tünetei – a súlyosság és kiterjedés szerint – többek között a köhögés, a torokfájás, az orrfolyás (rhinorrhea), valamint a láz. A tünetek általában hét-tíz nap után megszűnnek, némelyik azonban akár három hétig is fennállhat.
A felső légúti fertőzéseket a test leginkább érintett területei szerint kategorizálják. A meghűlés elsősorban az orrot érinti, a garatgyulladás (pharyngitis) a torkot, a orrmelléküreggyulladások (sinusitis maxillaris, frontalis, ethmoidalis, sphenoidalis) pedig a melléküregeket. A tüneteket nem a vírusok által okozott szöveti károsodások, hanem az immunrendszer fertőzésre adott válaszreakciói váltják ki.
A meghűlésre nincs gyógymód, de a tünetek kezelhetőek. A felnőttek átlagosan évente kétszer-háromszor kapnak meghűlést. A gyermekek körében az átlag hat és tizenkét meghűlés évente. A fertőzés megelőzésének elsődleges módja a gyakori kézmosás, és arra is található bizonyíték, hogy hatékony védekezési mód lehet az arcmaszk viselése.