Mentesítés (büntetőjog)
From Wikipedia, the free encyclopedia
A mentesítés (latinos kifejezéssel rehabilitáció, azonban a rehabilitáció egy másik intézmény a büntetőjogban) az elítéltnek az utólagos mentesítését jelenti a büntetett előélethez fűződő nem büntetőjogi jellegű hátrányok alól. Szabályait a Büntető Törvénykönyv állapítja meg. A mentesítés révén a volt elítélt a büntetett előélethez fűződő – büntetőjogon kívüli - olyan hátrányos jogkövetkezmények alól mentesül, amelyeket az elítéltetéshez jogszabály fűz.