Michael Faraday
Angol fizikus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Michael Faraday (Newington Butts, 1791. szeptember 22. – Hampton Court, 1867. augusztus 25.) angol fizikus és kémikus, az angol Royal Society (magyarul Királyi Természettudományos Társaság) tagja. Az elektrotechnika nagy alakja, aki magát természetfilozófusnak tartotta, jelentősen hozzájárult az elektromágnesség és az elektrokémia fejlődéséhez.
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Michael Faraday | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1791. szeptember 22. Newington Butts |
Elhunyt | 1867. augusztus 25. (75 évesen) Hampton Court |
Sírhely | Highgate temető |
Ismeretes mint | az egyik legnagyobb kísérletező |
Nemzetiség | brit |
Házastárs | Sarah Barnard |
Szülei | Margaret Hastwell James Faraday |
Pályafutása | |
Tudományos fokozat | tiszteletdíj (1832, Oxfordi Egyetem) |
Szakmai kitüntetések | |
Copley-érem (1832 és 1838) Royal-érem (1835 és 1846) Rumford-érem (1846) | |
Hatással volt | Humphry Davy William Thomas Brande |
Michael Faraday aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Faraday témájú médiaállományokat. |
Ő találta fel a később Bunsen-égő néven ismertté vált hőforrás első változatát.
A történelem egyik legnagyszerűbb tudósának tartják. Néhány tudománytörténész szerint a természettudomány legnagyobb kísérletezője volt. Kísérletei lehetővé tették az elektromosság műszaki felhasználását.
Róla kapta nevét:
- az árnyékolástechnikai Faraday-kalitka (elektromágneses hatást kizáró tér),
- a kapacitás SI egysége, a farad, valamint
- a Faraday-állandó, ami egy mól elektron töltése (kb. 96 485 coulomb).
Faraday induktivitástörvénye úgy szól, hogy amikor egy mágneses mező időben változik, elektromos mezőt gerjeszt.
Faraday a Fullerian Professor of Chemistry címet viselte a Royal Institution of Great Britainben.