Mjasziscsev Kísérleti Gépgyár

A Mjasziscsev Kísérleti Gépgyár, röviden EMZ (cirill betűkkel: Экспери­мен­тальный Машин­ост­роительный Завод им. В. М. Мясищева, magyar átírásban: Ekszperimentalnij Masinosztroityelnij Zavod imenyi Mjasziscseva), vagy Mjasziscsev tervezőiroda, korábbi kódnevén OKB-23 szovjet, majd orosz tervezőiroda és gépgyár.

Mjasziscsev Kísérleti Gépgyár
Típus	repülőgépgyár OKB
Alapítva	1951
Névadó	Vlagyimir Mihajlovics Mjasziscsev
Székhely	Moszkva
Cím	ul. Narkomvod 7.
Alapító	Vlagyimir Mihajlovics Mjasziscsev
Iparág	repülőgépipar
Anyavállalata	Egyesített Repülőgépgyártó Vállalat
Mjasziscsev Kísérleti Gépgyár Pozíció a Moszkvai terület térképén
é. sz. 55° 33′ 25″, k. h. 38° 07′ 12″55.556944444444, 38.12
A Mjasziscsev Kísérleti Gépgyár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mjasziscsev Kísérleti Gépgyár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

Mjasziscsevet 1951-ben bízták meg egy sugárhajtású, nagy sebességű nehézbombázó repülőgép kifejlesztésével. Ezért 1951 tavaszán a korábban a Pe–2 zuhanóbombázókat gyártó moszkvai 23. sz. repülőgépgyárban létrehoztak egy tervezőirodát Petjakov számára. A kiemelt bombázó fejlesztési projekt miatt az egész szovjet repülőgépiparnak biztosítania kellett a szakembereket az OKB–23 számára. Az iroda szakember igényeinek kielégítésére emellett a Moszkvai Repülési Intézet összes 1951-es végzős hallgatóját odavezényelték.

A bombázó-fejlesztés eredményeként kevesebb mnt két év alatt elkészült a négy sugárhajtóművel felszerelt M–4 stratégiai bombázó. A tervezőiroda ehhez kidolgozta a légi utántöltés rendszerét i, ez lett az első levegőben utántölthető szovjet repülőgép. Később modernizált változatát 3M jelzéssel gyártották.

Az 1950-es évek második felében kezdődött a szuperszonikus M–50 stratégia bombázó fejlesztése. Ez 1959-re elkészült, de végül nem rendszeresítették.

Ebben az időszakban foglalkozott a tervezőiroda az első szovjet űrrepülőgép, a VKA–23 tervein.

1960-ban Mjasziscsevet a CAGI igazgatójává nevezték ki, az OKB–23 tervezőiroda Vlagyimir Cselomej OKB–52 tervezőirodájának fiókintézete lett. Mjasziscev 1967-ig állt a CAGI élén, majd távozása után újra létrehozták a tervezőirodáját, de más helyszínen, Zsukovszkijban, a korábbi OKB–23 tervezőiroda egykori kísérleti repülőbázisán. Ez később a Molnyija tervezőiroda alárendeltségébe került, napjainkban pedig az Egyesített Repülőgépgyártó Vállalat része.