A mongol hadjárat Hvárezm ellen 1219-ben kezdődött és 1221-ig, a Hvárezmi Birodalom teljes meghódításáig tartott.[1] A hadjárat volt a mongolok első nyugati támadása a közép-ázsiai iszlám államok ellen, amelyek hamarosan mind mongol fennhatóság alá kerültek.
Gyors adatok
Mongol támadás Hvárezm ellen |
Mongol hódítások |
|
A Hvárezmi Birodalom 1190- 1220 körül |
Dátum | 1218 - 1221 |
Helyszín | Közép-Ázsia (Afganisztán, Irán és Pakisztán területe) |
Eredmény | Teljes mongol győzelem |
Harcoló felek |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
|
Parancsnokok |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
|
Haderők |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
kb. 100 000 – 150 000 fő * kb. 80 000 – 100 000 lovas íjász * ostromgépek | kb. 400 000 – 500 000 fő * főleg városi helyőrségek, amelyek nem egyesültek egy seregben |
|
Veszteségek |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
nem ismert | kb. 150 000 katona kb. 2,5 – 4 millió polgári lakos |
|
Bezárás
Kezdetben a mongol uralkodó, Dzsingisz kán nem tervezte Hvárezm meghódítását és követeket is küldött Alá ad-Dín Mohamed hvárezmi sahhoz, akit egyenlőként üdvözölt: „én a felkelő napot uralom, te a lenyugvó napot.” A mongolok akkoriban a szteppei (mongol és türk eredetű) népek egyesítésével és a Kína elleni támadásokkal voltak elfoglalva.[2] Ezek a hadjáratok aránylag kevés vérontással jártak.
1218-ban került sor az otrari incidensre: a Szir-darja folyó partján fekvő városban, Otrarban, a hvárezmi helyőrség kifosztott és lemészárolt egy 4-500 tagú mongol karavánt. Mohamed sah még Dzsingisz kán követelése ellenére sem adott elégtételt, és ekkor indult meg a mongol haderő. A Hvárezmi Birodalom elleni kétéves hadjárat a birodalom teljes vereségét, haderőinek megsemmisülését és a polgári lakosság korábban ismeretlen mértékű lemészárolását hozta. A hadjárat alapozta meg a mongolok félelmetes hírnevét, és a többi közép-ázsiai iszlám állam elleni hadjárat során is tanúbizonyságát adták vérszomjuknak.[3]
A Hvárezm elleni hadjárat több szempontból is jelentős: egyrészt a mongolok ekkor alkalmaztak először ostromgépeket, ami megkönnyítette az erődített városok ostromát; másrészt ekkor mutatkozott meg először az a kivételesen kegyetlen harcmodor, amely a mongolokat később oly hírhedtté tette; harmadrészt pedig ekkor került a Mongol Birodalom először a nyugati világ látóterébe.[2]