Montenegró
állam Délkelet-Európában / From Wikipedia, the free encyclopedia
Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten. Délnyugaton az Adriai-tenger, nyugaton Horvátország, északnyugaton Bosznia-Hercegovina, északkeleten Szerbia, keleten Koszovó, délkeleten pedig Albánia határolja.
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Montenegró (egyértelműsítő lap). |
Montenegró | |||
Crna Gora / Црна Гора | |||
| |||
Nemzeti mottó: Crna Gora jest malena al je hrabra i poštena (Montenegró kicsi, de bátor és becsületes.) Nemzeti himnusz: Oj, svijetla majska zoro | |||
Fővárosa | Podgorica | ||
é. sz. 42° 47′, k. h. 19° 28′42.783333333333, 19.466666666667 | |||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
Államfő | Jakov Milatović | ||
Miniszterelnök | Milojko Spajić | ||
Hivatalos nyelv | montenegrói | ||
EU-csatlakozás | tárgyalások folyamatban | ||
Tagság | Lista
| ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | |||
Rangsorban | 168 | ||
Becsült | 620 029[3] fő (2011. április) | ||
Rangsorban | 168 | ||
Népsűrűség | 48 fő/km² | ||
GDP | 2005 | ||
Összes | 1,91 milliárd USD (167) | ||
Egy főre jutó | 3 100 USD (117) | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13 812 km² | ||
Rangsorban | 156. | ||
Víz | 1,52% | ||
Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
Egyéb adatok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
Pénznem | Euró (EUR ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | MNE | ||
Hívószám | 382 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .me | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Montenegró témájú médiaállományokat. | |||
Egyoldalúan vezette be az eurót.
|
Az első világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után, 2003-ban Szerbia és Montenegró kikiáltották a föderációt. A 2006 májusában megtartott függetlenségi népszavazást követően az év nyarán kimondta a függetlenségét, és a konföderáció feloszlott.[4]
2010 vége óta az Európai Unió hivatalos tagjelöltje,[5] valamint 2017 nyarától a NATO huszonkilencedik tagállama.[6][7]
Területét és lakosságát tekintve a legkisebb a szláv államok között. Fizetőeszközként az eurót használja, de nem része az eurózónának.
A Crna Gora elnevezés fekete hegyet jelent, vagyis a fekete hegyek országa. A legtöbb nem szláv európai nyelvben olasz közvetítéssel ennek a névnek újlatin fordítása, a Montenegró honosodott meg (monte=hegy, negro=fekete). Ugyanezt jelenti az ország török neve: Kara Dağ. Ugyanakkor a gora szó a délszláv nyelvekben erdőt is jelenthet, ezért egyes vélemények szerint helyes lehet a nevet fekete erdőnek is értelmezni.[8]
A Montenegró nevet hivatalosan 1296-ban említették először, István Milutin szerb király oklevelében. Az olasz források 1348-ban említették először eredeti formájában, Cerna Gora néven.[9]
Bővebben: Montenegró földrajza |
Néhány általános földrajzi adat:
- A határok hossza: 625 km
- Bosznia-Hercegovina felé: 225 km,
- Albánia felé: 172 km,
- Szerbia felé: 124 km,
- Koszovó felé: 79 km,
- Horvátország felé: 25 km.
- Tengerpart hossza: 293,5 km,
- a strandok hossza: 73 km,
- a leghosszabb strand: az ulcinji Nagy strand 13 km,
- a legmagasabb hegycsúcs: Zla Kolata, Prokletije 2534 m,
- a legnagyobb tó: a Shkodrai-tó – 391 négyzetkilométer (a legnagyobb a Balkánon),
- a legmélyebb kanyon: a Tara-folyó 1300 m (a legmélyebb Európában),
- a legnagyobb öböl: Kotori-öböl
Domborzat
Montenegró európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Meredeken leereszkedő hegyek kísérik öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Kotori-öböl (régi nevén Cattarói-öböl).
A montenegrói part az Adriai-tenger délkeleti részén helyezkedik el, Horvátország és Albánia között. 260,2 km hosszú, melyből a szárazföldi part hossza 249,1 km, a szigetek partvonalának hossza: 11,1 km. A tenger gyorsan mélyül, az Adria legmélyebb pontja Montenegró partjai előtt található, 1280 m.
A parttal szinte párhuzamosan a Dinári-hegység magas vonulatai követik egymást észak–déli irányt követve sorrendben: a Njegoš, a Golija, a Durmitor, a Ljubisilja és a Javorje, ettől délre az Orjen, a Lovćen, a Maganik, a Sinjajevina, majd a Komovi-hegység és a Prokletije, valamint a Rumija. Az északi vonulatok egyúttal a Dinári-hegység és egész Montenegró legmagasabb csúcsai. Legmagasabb pontja a Prokletije hegységben, Plav község területén levő 2534 méteres Zla Kolata csúcs. Központi masszívuma a Durmitor, legmagasabb pontja a 2523 m magas Bobotov Kuk csúcs.
Síkvidék igen kevés akad az országban, mindössze a Shkodrai-tótól északra, illetve a Nikšići-mezőségen található nagyobb összefüggő sík terület.
Vízrajz
A Shkodrai-tó (Skadarsko jezero) a Balkán-félsziget legnagyobb tava Albánia és Montenegró határvidékén, melyet főként a Morača-folyó, valamint a tófenéken fakadó sok karsztforrás táplál. Montenegró fő folyói a Lim, a Tara és a Piva. Az utóbbin víztározó épült. A Tara és a Piva összefolyásából keletkezik – Montenegró és Bosznia-Hercegovina határán – a Drina. A Zeta, Bojana és a Morača folyók nagy szerepet játszanak a mezőgazdaságban és halászatban.
Éghajlat
Éghajlati zónák:
- Egy keskeny csíkon az Adriai-tenger partján Herceg Novitól a Bojana folyóig van a mediterrán zóna. Nyáron a középhőmérséklet júliusban 25,4 °C-27,6 °C körül alakul. A nyarak rövidek, de szárazak, a tél rövid és enyhe. A napos órák száma 2500, extrém adatai Ulcinjnak vannak, mintegy 2700 napos óra évente. A tengervíz is felmelegszik 26-27 °C-ra. Júliusban átlagosan naponta 11 órát süt a nap. A víz hőmérséklete már májustól kedvező és az marad augusztus közepéig.
- Montenegró középső részén a hőmérséklet júliusban 26,4 °C Podgorica, 25,4 °C (Danilovgrad). Az abszolút maximum 40 °C. A Bojana folyó völgyéből, a Shkodrai-tavon és a Morača-folyón keresztül érkezik a forró levegő Podgoricába, ezért a volt Jugoszlávia legmelegebb városa. A januári középhőmérséklet 5 °C körül van, a legkevesebb –10 °C. Hirtelen időjárás-változásra is számítani kell. Hőmérsékleti szélsőségek is jellemzik a középső területeket.
- A nagy hegyek vonulata kezdődik a Piva-folyónál(en). A hegyek átlagos magassága 1700 méter. A csúcsok pedig elérik a 2000 métert. A hegyekben a szubalpesi klíma uralkodik, hideg havas telekkel, hűvösebb nyarakkal. Az időjárás hirtelen változik meg. Télen nem ritka a –20 – –30 °C-os hőmérséklet sem.
Míg a tengerparton és a Shkodrai-övezetben ritkán esik hó, addig a Durmitorban elérheti az 5 métert is. Az alacsony kipárolgás miatt a hó megmarad májusig, van, ahol egész évben.
Élővilág, természetvédelem
Lásd még: Kategória:Montenegró állatvilága |
Az ország két fő biogeográfiai régióra osztható: a mediterrán és a hegyvidéki.[10]
Nemzeti parkjai
Bővebben: Montenegró nemzeti parkjai |
Öt nemzeti park található az országban. A Durmitor Nemzeti Parkban található Európa legmélyebb és a világ második legmélyebb kanyonja[11]: a Tara szurdoka, melynek mélysége néhol eléri az 1300 m-t.
Természeti világörökségei
Az UNESCO felvette a természeti világörökségek listájára a Durmitor Nemzeti Parkot a Tara folyó szurdokával együtt.
Bővebben: Montenegró történelme |
A kora középkorban a mai Montenegró területén három fejedelemség helyezkedett el: Duklja, amely nagyjából megfelel a déli felének, Travunia nyugaton és Raška északon. A 14. és a 15. században a térséget Zetának nevezték. A Montenegró elnevezést a 15. század végétől használják. Miután oszmán fennhatóság alá került, Montenegró 1696-ban a Petrović-Njegoš-ház uralma alatt nyerte vissza függetlenségét. Montenegró függetlenségét a nagyhatalmak az 1878-as berlini kongresszuson ismerték el. 1910-ben az ország királysággá vált. Az első világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlását követően Szerbia és Montenegró együttesen államszövetséget alkottak. A 2006 májusában tartott függetlenségi népszavazást követően Montenegró kinyilvánította függetlenségét és a konföderáció békésen feloszlott.
Montenegró parlamentáris köztársaság, amely 2007 őszén adta ki alkotmányát.[12]
Montenegró elnöke az államfő, akit közvetlen választásokon öt évre választanak meg. Az elnök képviseli az országot külföldön, törvényeket hirdet ki, országgyűlési választásokat ír ki, miniszterelnök-jelölteket javasol.
A montenegrói parlament egykamarás törvényhozó testület. A 81 fős parlament – a Skupština – tagjait négy évre választják.[13] Törvényeket hoz, szerződéseket ratifikál, kinevezi a miniszterelnököt, a minisztereket és a bíróságok elöljáróit stb.
Jogállamiság
A Freedom House 2022-es jelentése az országot a »részben szabad« kategóriába sorolta.[13] 2020 végén egy ellenzéki koalíció került hatalomra az augusztusban tartott választásokat követően, amely véget vetett a Szocialista Demokratikus Párt (DPS) három évtizedes uralmának.[13] A DPS azonban fenntartja az ellenőrzést az igazságszolgáltatás felett.[13] A korrupció a 2020-as években továbbra is probléma.[13]
Korrupció
A 2010-es években az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek alapján a kis országhoz képest aránytalanul nagy, az 1990-es évek óta az államapparátusban feltűnő korrupció van jelen.[14] Bírálták a kormányt a montenegrói állampolgárság könnyű megadása miatt, az útlevelek kiadásának laza kezelését. Például Thakszin Csinavat volt thaiföldi miniszterelnök, akit a thaiföldi igazságügyi hatóságok elfogatóparancs alapján kerestek, montenegrói útlevéllel is rendelkezik.[15][16]
2019 februárjában korrupcióellenes tiltakozások kezdődtek Đukanović és a Duško Marković miniszterelnök által vezetett kormány ellen.[17][18] 2020 táján a magas szintű korrupció továbbra is az ország EU-s integrációjának egyik fő akadálya.[19]
Politikai pártok
A 2020-as választások után a legnagyobb pártok:
- Szocialista Demokratikus Párt (DPS – Demokratska partija socijalista)
- Montenegró Jövőjéért (ZBGC – Za budućnost Crne Gore))
Egyéb pártok:
- A Béke a Mi Nemzetünk (Mir je naša nacija), korábban Polgárok Blokkja (Građanski blok)
- Egyesült Reformmozgalom (Fekete-fehérben) (Otvorena građanska platforma "Crno na bijelo")
- Szociáldemokraták (SDCG)
- Bosnyák Párt (Бошњачка странка)
Közigazgatási beosztás
Montenegró 21 községre (opština) oszlik, ezek közül a fővárost és környékét magába foglaló Podgorica községen belül két részönkormányzattal rendelkező úgynevezett városi község (gradska opština) is működik:
|
Külkapcsolatok
Lásd még: Montenegró külkapcsolatai |
Szimbólumok
A helyi Parlament 2004. július 12-én fogadta el az új zászlót, nemzeti ünnepet és himnuszt, ami a korábbi államszövetségtől való függetlenedési folyamat újabb lépését jelentette.
Montenegró aktuális zászlaja hasonlít a monarchia idején használt zászlóra: a piros háttérrel és aranyozott szegéllyel rendelkező lobogó közepén I. Miklós király aranyozott címere található (de a király nevének kezdőbetűi nem szerepelnek rajta).
Védelmi rendszer
Bővebben: Montenegró hadereje |
Montenegró hadereje három haderőnemből, szárazföldi, haditengerészeti és légierőből áll, valamint kiegészítve egy különleges műveleti komponenssel. 2009-től a szervezet teljesen hadrafogható, a Védelmi Minisztérium alárendeltségébe tartozik, az ország szuverenitásáért felelős. Legfőbb külkapcsolati céljuk a NATO-ba való integrálódás a technikai és szervezeti modernizációval együtt. ENSZ és NATO műveletekbe is igyekszenek minél jobban bekapcsolódni. 2010 márciusától a magyar MH PRT-hez csatlakozott egy őrzés-védelmet ellátó montenegrói gyalogos szakasz, illetve egyéni feladatokat ellátó katonák is.[20]
A hadsereg létszáma 2014 végén 1 850 fő volt, ebből 245 fő tiszt, 786 fő altiszt, 581 legénységi állományú katona és 238 polgári alkalmazott. A hadsereg állományának átlagéletkora 39 év, ebből a polgári alkalmazottaké 50, a legénységi állományúaké 31 év.[21]
2015. december 2-án a NATO külügyminiszterei meghívták Montenegrót, hogy csatlakozzon az észak-atlanti szervezetbe.[22] 2017. június 5-étől a NATO huszonkilencedik tagállama.[7]
Népességváltozás
Lakosok száma | 612 267 | 614 261 | 615 875 | 618 294 | 620 029 | 621 810 | 622 303 | 622 359 | 621 306 | 617 213 |
2003 | 2005 | 2007 | 2009 | 2011 | 2014 | 2016 | 2018 | 2020 | 2022 |
Legnépesebb települések
Bővebben: Montenegró települései |
Legnagyobb 20 település (2011. évi népszámlálás)[23] | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
# | Település | Népesség | # | Település | Népesség |
| |
1 | Podgorica | 150 977 | 11 | Rožaje | 9422 | ||
2 | Nikšić | 56 970 | 12 | Tivat | 9367 | ||
3 | Pljevlja | 19 136 | 13 | Dobrota | 8189 | ||
4 | Cetinje | 13 918 | 14 | Danilovgrad | 5156 | ||
5 | Bar | 13 503 | 15 | Tuzi | 4748 | ||
6 | Budva | 13 338 | 16 | Škaljari | 3807 | ||
7 | Bijelo Polje | 12 900 | 17 | Burtaiši | 3800 | ||
8 | Berane | 11 073 | 18 | Plav | 3717 | ||
9 | Herceg Novi | 11 059 | 19 | Bijela | 3691 | ||
10 | Ulcinj | 10 707 | 20 | Mojkovac | 3590 |
Etnikai megoszlás
A 2011-es hivatalos népszámlálási adatok szerint Montenegró legnagyobb számú nemzetisége a montenegrói: 278 865 fő, az ország lakosságának mintegy 45%-a. Ezenkívül jelentős a szerb (178 110 fő, 30%), a bosnyák (53 605 fő, 8,65%), az albán (30 439 fő, 4,91%) kisebbség. A horvátok 1%-ot tesznek ki, további 1,1% roma.
A romák némelyike egyiptominak vallja magát,[24] mivel az ország elmaradott részein sokan még mindig hisznek abban a középkori elképzelésben, hogy a cigányság Egyiptomból ered.
Nyelvi megoszlás
A lakosság 42,88%-a a szerb, 36,97%-a a montenegrói, 5,27%-a az albán és 5,33%-a a bosnyák nyelvet tartja anyanyelvének.[mikor?] Az ország nemzeti nyelvének ugyan a montenegróit nevezi meg alkotmányában, de számos magát montenegrói nemzetiségűnek valló személy szerbnek tekinti az anyanyelvét. Ráadásul a montenegróit elég kérdéses ténylegesen külön nyelvnek venni, hisz kevés különbség van közte és a szerb között.
Lásd még: montenegrói nyelv |
Vallási megoszlás
A 2011-es népszámlálás alapján:[25]
Szociális rendszer
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Gazdasági mutatók | ||
---|---|---|
GDP (nominális) | 5,5 mrd $ (2019) | [26] |
GDP növekedési ráta | - 7,5% (2020 Q4) | [27] |
Egy főre jutó GDP (PPP) | 22 989 $ (2019) | [28] |
Államadósság | 3,9 mrd € (2019) | [29] |
Államadóssági ráta | 79,3% (2019) | [29] |
Infláció | - 0,1% (2021. február) | [30] |
Foglalkoztatottsági ráta | - | [31] |
Munkanélküliségi ráta | 22,6% (2021. február) | [32] |
Minimálbér | 331,3 € (2021) | [33] |
Bérnövekedés üteme | - | [34] |
Jegybanki alapkamat | - | [35] |
SZJA | 9% (2020) | [35] |
ÁFA (általános) | 21% (2020) | [36] |
TAO | 9% (2020) | [35] |
A mezőgazdaság uralta a gazdaságát a 20. század közepéig,[12] de ma már gazdasága többnyire szolgáltatásalapú. Az Eurostat adatai szerint az egy főre jutó montenegrói GDP 2018-ban az EU-átlag kevesebb mint felét, 48%-át tette ki.[37] Az ország nem része az eurózónának, de 2002 óta hivatalos pénznemként egyoldalúan az eurót használja.[12]
A munkanélküliség a 2010-es évek végén magas.[38]
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás
A területének kevesebb mint egytizedét művelik, és ennek körülbelül kétötödén gabona terem.[12] A felvidéken a fő mezőgazdasági tevékenység a juhászat.[12]
Főbb termények :[38] búza, árpa, burgonya, szőlő, zöldségek, paradicsom, görögdinnye, alma, citrusfélék, olajbogyó, szőlő (borászat).
Mivel Montenegró több mint kétötödét erdők borítják, az erdőgazdálkodás gazdasági szempontból fontos.[12]
Ipar
Főbb iparágak :[38] acél- és alumíniumgyártás, mezőgazdasági feldolgozás, fogyasztási cikkek gyártása.
A legfontosabb ásványkincs a bauxit. Főleg Nikšić közelében termelik ki.[12] Továbbá ásványkincsek a vasérc és a lignit.
2020 táján a nikšići acélmű az ország legnagyobb ipari létesítménye.[12] Podgoricában a mezőgazdasági terményeket, köztük a dohányt dolgozzák fel, míg Cetinjében hűtőszekrényeket gyártanak.[12]
Idegenforgalom
Montenegró 240 kilométeres tengerpartja régóta turisztikai célpont. Vonzó tájak, festői régi kőházak és strandok vonzzák a hazai és külföldi turistákat. A 2010-es évek végén Montenegró GDP-jének több mint 20%-át adja, és évente háromszor annyi látogatót vonz, mint az ország teljes lakossága.[38]
Egyéb ágazatok
A tenger miatt van még halászat, de a kereskedelmi halászat elenyésző.[12]
Jelentős a feketegazdaság szerepe, sokan élnek (főleg cigaretta- és ember-) csempészésből. Ezeket a tevékenységeket részben az albán és az olasz maffia irányítja.
Külkereskedelem
Fő áruk:
- Export: alumínium, élelmiszer, cink, bor [39]
- Import: élelmiszer, gépek és berendezések, fogyasztási cikkek [39]
Fő partnerek (2019) :[38]
- Export: Szerbia 17%, Magyarország 15%, Kína 11%, Oroszország 7%, Bosznia-Hercegovina 6%, Németország 6%, Olaszország 5%, Lengyelország 5%
- Import: Szerbia 30%, Bosznia-Hercegovina 8%, Horvátország 8%, Olaszország 6%, Görögország 6%, Németország 5%
A háború előtti Jugoszlávia királyainak nyári palotája volt Miločer közelében, és a háború utáni rezsim Sveti Stefan ősi halászfaluját luxusüdülőhellyé változtatták.[12] Ulcinj – amelynek építészetére görögök, bizánciak, velenceiek és ázsiaiak voltak hatással – szintén fontos turisztikai célpont.[12]
Kiemelkedő szépségű tengerparti üdülőhelyei: Budva, Sveti Stefan, Herceg Novi és a Kotori-öböl, Tivat, Ulcinj. Történelmi és kulturális fővárosa Cetinje.
Közúti forgalom
A két legnagyobb útvonal Montenegró az Adriai főútvonal Herceg Novitól Ulcinjig, és a másik főútvonal pedig Petrovac-Podgorica-Kolašin-Bijelo Polje-Szerbia határa (összeköti a köztársaság északi és déli részét). A nyári hónapokban forgalmas a Šćepan Polje-Nikšić-Podgorica útvonal, valamint a Herceg Novi-Trebinje útvonal is, amely Montenegrót összeköti Bosznia-Hercegovniával. Jelentős a Budva-Cetinje-Podgorica útvonal is, mert a déli részt összeköti a székvárossal és a fővárossal.
Légi közlekedés
Montenegróban két nemzetközi repülőtér van, a podgoricai és a tivati. A Golubovci-Podgorica repülőtér Podgorica központjától 12 km fekszik, Budvától 62 km, Bartól 65 km, Kolašintól 80 km és Žabljaktól 170 km. A Tivat repülőtér Tivat központjától 4 km-re van, Budvától 20 km, Herceg Novitól 20 km, Bartól 58 km, Ulcinjtól 73 km és Podgoricától 80 km. Információk: 082 671 337, 671 894
Montenegró nemzeti légitársasága a Montenegro Airlines, mely menetrendszerinti járatokat üzemeltet mind Podgorica, mind Tivat légikikötőjéből többségében Nyugat-Európa és a Balkán főbb városaiba.
Vízi közlekedés
Az utas- és teherszállító komphajók rendszeresen közlekednek a következő vonalakon: Bar-Bari, Bar-Ancona-Bar. A Lepetani – Kamenari hazai vonalon utasszállító komphajó közlekedik (nyári idényben a komphajó non-stop közlekedik).
Bar a fő tengeri kikötője. További kikötők: Budva, Kotor és Zelenika.
Vasúti közlekedés
Bővebben: Montenegró vasúti közlekedése |
A fő vasútvonal Montenegróban a Bar-Podgorica-Belgrád vonal. Van még két elágazás: Podgorica-Nikšić és Podgorica-Skadar (Albánia).
Hívójel prefix | 4O |
ITU zóna | 28 |
CQ zóna | 15 |
Képek a kultúráról
|
Montenegró egy kis ország a Balkánon, a természeti és a társadalmi kontrasztok mindig vonzották az ide látogató turistákat. Az országot különböző irányból érkező hatások érték, sokfajta hódító nép érkezett, felépítették a kultúrájukat és továbbálltak, itt hagyták az utókornak öröküket. Montenegróban különleges egységet képez a civilizációk találkozása a legrégebbi idők óta. A két világ találkozásának határa Kelet és Nyugat, az országban megtalálható mindkét világ kultúrájának nyomai, Velence, az iszlám, valamint Ausztria hatása. A legnagyobb hatás mégis a szlovén kultúrának köszönhető, a Vojisavljević, Nemajić, Balšić, Crnojević és a Petrović dinasztiáknak.
Oktatási rendszer
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Kulturális intézmények
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Kulturális világörökség
Bővebben: Montenegró világörökségi helyszínei |
Művészetek
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
A monostorok a kultúra és a művészetek központjává váltak. A 15. században, Amerika felfedezésének idejében Montenegróban a könyvnyomtatás is megjelent. Egyházi könyveket nyomtattak, többnyire reneszánsz dekorációval. A montenegrói tengerparton a 18. századig a gótika és a reneszánsz művészet uralkodott, de a barokk is megjelent az építészetben. Egyik kitűnő képviselője ennek a művészeti ágnak Tripun Koklji (1661–1713).
A népi művészet Montenegróban a nemzeti tudat születésével jött létre a 19. században, a romantika korában. Ebben az időben nagyon sok fiatal indult világot látni, hogy mesterséget tanuljon. Külföldön tanult Petar Lubarda és Dado Đurić, Danilo Kiš. Mivel Montenegró nagyon sok vért áldozott a szabadságáért, ezért a népre nagyon nagy – szinte mágikus – hatással van a költészet. A múltban és a jelenben is minden montenegróinak sokat jelent Petar II. Petrović Njegoš (1813–1851) költő és egyházi vezető műve, melyben a szabadság és hazaszeretet jelenik meg.[40]
- Irodalom
II. Péter Petrović-Njegoš (Петар II Петровић-Његош) herceget Montenegró legnagyobb költőjeként emlegetik. Egy mauzóleuma is van a Lovćen-hegyen.
Hagyományok
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Szokások, illemtan
A bemutatkozás Montenegróban is hagyományosan köszöntéssel és kézfogással történik.[41] Nők és férfiak, illetve nők között ehhez még apróbb puszi is hozzátartozhat.[41]
A pontosságnak és az időnek csak az olyan hivatalos helyeken van jelentősége, mint a bíróságok.[42]
A beszélgetések alkalmával kerüljük pl. a születésszabályozás témáját. A vallásos és konzervatív montenegróiak ezt beavatkozásnak tekintik Isten dolgába.[43]
A személyes térnek nincs nagy jelentősége, ugyanis az ölelés és a váll megérintése fontos gesztus. Az ölelkezésnek azonos neműeknél van nagyobb szerepe, az ellenkező neműek esetében (hacsak nem rokon) a montenegróiak rosszalják az ilyet.[44]
A nőknek kimagasló szerepe van közműveknél és nagyvállalatoknál, egyéb szakmákban a férfiak dominálnak.[45] Montenegróban általában kevesebb tiszteletet tanúsítanak a nőkkel szemben, pl. nem engedik őket előre és nem tartják nyitva nekik az ajtót, ahol áthaladnak.[45]
A montenegróiak többnyire nem törődnek azzal, ha fiatalkorúak isznak, dohányoznak vagy részegek.[46] Törvényileg is elfogadott a 14 éves kortól folytatott nemi élet.[46] Az országban igen elterjedt a dohányzás, ezért különösen nyilvános helyeken erősen ki vannak téve a nem dohányosok a dohányosok füstjének.[47]
A vallás meghatározza a montenegróiak identitását,[48] az ezt érintő kérdések igen érzékeny területnek számítanak. A montenegróiak többnyire büszkék hovatartozásukra (még a magukat szerb nemzetiségűnek vallók is).[47]
Gasztronómia
A montenegrói konyha az olívaolaj használatán alapszik, a legrégebbi olajfa több mint 2000 éves, Stari Barban található. A legminőségibb és legegészségesebb amit hideg sajtolással készítenek. A legfinomabb az extra virgin, első sajtolással készül. A kontinentális konyha megőrizte eredetiségét, a tengerparti pedig azonos a Földközi-tenger lakta népek specialitásaival.[49]
Ételek
A különlegességhez tartozik a raštan, szárított kecskehúsos kelkáposzta, a "čevap", 3 féle darált húsból készült, roston sütik és lepényt kérhetünk hozzá. A "pljeskavica" hasonló, mint a "ćevap" csak a hús lapos, ezt is lepényben kérhetjük, tetszés szerinti salátaadaggal.
- Ražnjići: rablóhús.
- Vješalica: roston sült szűzpecsenye
- Džigerica sa roštilja: roston sült máj.
- A halételek közül népszerű a bordettó, halleves.
- Előételként fogyaszthatunk njeguši sonkát és kajmakot (sós túró).
- Burek: a déli népek, a Balkán nemzeti ételének is nevezhetjük, nagyon finomat sütnek Horvátországban, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is. A burek tésztája rétestészta jellegű, melyet hajszálvékonyra nyújtanak és ez után rétegezve töltenek meg. Az eredeti töltelék sós túró vagy darált hús, de árulnak sonkás-sajtos, sajtos-gombás, pizzás, meggyes, almás változatot is. A túrós és húsos változathoz kérjünk joghurtot, így a legfinomabb.