A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (rövidítve NFM) a második, illetve harmadik Orbán-kormány egyik minisztériuma volt 2010 és 2018 között. Utódja a negyedik Orbán-kormány alatt az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
| Nemzeti Fejlesztési Minisztérium | |
 | |
| A minisztérium irodaépülete Budapesten a Fő utcában | |
| Alapítva | |
| Megszűnt | 2018. május |
| Jogelőd | Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium |
| Jogutód | Innovációs és Technológiai Minisztérium |
| Miniszter | Seszták Miklós |
| A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium weboldala | |
Története
A második Orbán-kormány idején, a 2010. évi XLII. törvény hozta létre 2010 májusában. Az újonnan alakult tárcához került minden olyan tevékenység, ami a fejlesztés témakörével kapcsolatban áll. Erre a fejlesztési források egy kézben való összpontosítása és az erőforrások könnyebb mobilizálhatósága miatt volt szükség. Jelenleg ilyen célnak tekinthető a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása, megerősítése, a foglalkoztatás növelése, a gazdaság élénkítése.
A minisztérium jogelődjének, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium feladatai átkerültek az új tárcához, és a tevékenységi kör lényegesen kibővült.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium feladatai
Az NFM tevékenységének fő területei:
- Fejlesztéspolitika: A hazai és európai uniós fejlesztéspolitika alakítása és végrehajtása, ágazati fejlesztések összehangolása, idegenfogalmi fejlesztések, a kutatás-fejlesztés és a technikai innováció, az űrkutatással kapcsolatos feladatok ellátása.
- Vagyonpolitika: A vagyongazdálkodás, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozása és az állami vagyonnal való gazdálkodás tulajdonosi ellenőrzése, a közbeszerzésekkel és beszerzésekkel kapcsolatos feladatok ellátása. Az NFM felügyeli az állami vagyon két legnagyobb kezelőjét, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV Zrt.) és a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB).
- Közlekedés: A közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés fejlesztésével és a bányászati ügyekkel kapcsolatos feladatok ellátása.
- Infokommunikáció: Az audiovizuális politika, az informatika és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosítása, valamint az elektronikus hírközléssel, frekvenciagazdálkodással, információs társadalommal és postaüggyel kapcsolatos feladatok ellátása.
- Klíma- és energiapolitika: A lakosság energiaigényeinek biztonságos, gazdaságos, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történő kielégítése, az energiapiaci verseny erősítése, valamint az Európai Unió keretében meghatározott közösségi célok megvalósulásának elősegítése. Magyarország hosszú távú, 2030-ig szóló energiastratégiájának megalkotása, valamint a Megújuló Energia Nemzeti Cselekvési Terv benyújtása az Európai Bizottság felé.
- Kiemelt állami szerződések és támogatások vizsgálata: Külön államtitkárság foglalkozik az állam számára előnytelen és nem gazdaságos vállalások kiszűrésével és a korábban megkötött privatizációs és stratégiai szerződések felülvizsgálatával. Államtitkárság által végzett ellenőrzések alapvető célja, hogy hosszabb távon is biztosítsák az állami oldal érdekérvényesítését, a magánpartnerek kockázatvállalását a PPP (köz- és magánszféra együttműködésében megvalósuló), privatizációs és a kiemelt stratégiai ügyekben.[1]
Székhelye
A minisztérium épületei
- Székhely: Akadémia utca 3.
- Iskola u. 13
- Vám utca 5-7.
- Váci út 45-47.
- Fő utca 44-50.[2]
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szervezete, a minisztérium vezetői
- nemzeti fejlesztési miniszter: Seszták Miklós
- parlamenti államtitkár: dr. Fónagy János
- közigazgatási államtitkár: dr. Vízkelety Mariann
- fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár: dr. Molnár Ágnes
- klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár: Kovács Pál
- vagyonpolitikáért felelős államtitkár: Hegmanné Nemes Sára
- infrastruktúráért felelős államtitkár: dr. Völner Pál[3]
Korábbi államtitkárok és államtitkárságok: 2011. szeptember 12-ig infokommunikációért felelős államtitkár: Nyitrai Zsolt; vagyonpolitikáért felelős államtitkár: dr. Halasi Tibor; kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár: Hegmanné Nemes Sára.[4] Bencsik János 2011. december 31.-i hatállyal távozott a Klíma- és Energiaügyi Államtitkárság éléről.[5]
Helyettes államtitkárok és szakterületeik
| Szakterület | Név | Hivatali idő kezdete | Hivatali idő vége |
|---|---|---|---|
| Energetika | Kovács Pál | 2010. június 7. | 2011. december 31. |
| Klímapolitika | Olajos Péter | 2010. december 5. | 2011. november 15. |
| Klímapolitika | Pőcze Orsolya | 2011. december 1. | 2018. május |
| Közlekedés | Schváb Zoltán | 2010. június 7. | 2018. május |
| Fejlesztési ügyek | Nyikos Györgyi | 2010. június 7. | 2011. november 30. |
| Kiemelt fejlesztési programok | Földi Enikő | 2011. szeptember 15. | 2018. május |
| Monitoring és információs ügyek | Dányi Gábor | 2010. június 7. | 2010. december 31. |
| Vagyongazdálkodás | Székács Péter | 2010. június 7. | 2018. május |
| Közbeszerzés | Jánosi Andrea | 2010. július 15. | 2018. május |
| Kormányzati informatika | Vályi-Nagy Vilmos | 2010. június 7. | 2018. május |
| Hírközlés és audiovizuális média | Vasváriné dr. Menyhárt Éva | 2010. július 1. | 2011. augusztus 15. |
| Európai uniós és nemzetközi kapcsolatok | Kovács Tamás Iván | 2010. június 7. | - |
| Gazdasági ügyek | Jenőfi György | 2010. június 7. | 2018. május |
| Jogi és koordináció | Pálffy Ilona | 2011. szeptember 15. | 2012. január 13. |
Szervezeti változások
2011. szeptember 12-én a tárca jelentős szervezeti átalakítást jelentett be, amelynek első lépcsőjében megszűnt az Infokommunikációért felelős Államtitkárság, és távozott Nyitrai Zsolt a minisztériumtól, aki miniszterelnöki biztosi megbízatást kapott. Az államtitkárság alá tartozó Kormányzati Informatikáért felelős Helyettes Államtitkárság közvetlen miniszteri irányítás alá került.[4]
Jelentős változás továbbá, hogy a Kiemelt Állami Szerződéseket és Támogatásokat vizsgáló Államtitkárság a Vagyonpolitikáért felelős Államtitkárság részeként működik tovább. Az összevont államtitkárságot a továbbiakban Hegmanné Nemes Sára államtitkár irányítja. Dr. Halasi Tibor, korábbi vagyonpolitikáért felelős államtitkár a miniszterelnök tanácsadójaként dolgozik tovább a Miniszterelnökségen, megtartva a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósági elnöki tisztségét, és elfoglalva a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Felügyelő Bizottsági elnöki pozícióját.[4]
A tárca 2011. november 18-án jelentette be, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára dr. Nyikos Györgyit, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkárát 2011. november 30-i hatállyal és Olajos Pétert, a tárca zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárát 2011. november 15-i hatállyal tisztségeikből a miniszterelnök felmentette.[6]
Miután 2011. november 30-án a miniszterelnök megbízta Fellegi Tamást a Nemzetközi Valutaalappal tárgyaló delegáció vezetésével, a miniszter feladatainak sokaságára hivatkozva december 8-án bejelentette lemondását a tárca éléről.[7] A lemondást követően Fellegit 2011. december 15-i hatállyal IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszterré nevezték ki. A fejlesztési tárca új vezetőjének kijelöléséig Orbán Viktor ideiglenesen Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert bízta meg a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörének gyakorlásával, Fónagy Jánost, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárát, pedig a tárca vezetésével. 2011. december 26-án Schmitt Pál köztársasági elnök kinevezte az új fejlesztési minisztert, Németh Lászlóné személyében, egyúttal - év végi hatállyal - megszüntette Bencsik János államtitkári megbízatását.[8]
Miniszteri biztosok
A miniszterelnök 2010. június 12-től kétéves időtartamra a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosnak, 2010. szeptember 15-től pedig a Magyar–Ukrán Kormányközi Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság magyar tagozatának elnökévé nevezte ki Fellegi Tamás fejlesztési minisztert. Ezen kívül 2010. december 3-tól Fellegi Tamás látja el a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosi tevékenységet is 1 év 6 hónapos időtartamra.[3]
A minisztériumnak több miniszteri biztosa volt, illetve van. 2010. június 18-ai hatállyal nevezte ki a miniszter fél évre miniszteri biztosnak a légügyek felügyeletére Márton Attilát. Közvetlen feladata a hazai légi közlekedési portfólióban lévő, állami vagyonnal (MALÉV, Budapest Airport, HungaroControl) kapcsolatos közép- és hosszú távú stratégia kidolgozása és annak szakmai felügyelete volt.[9] Takács Viktor 2011. február 25-től fél éven át látta el a Pesti Vigadó felújításának irányítási és koordinációs feladatait,[10] 2011. március elsején hat hónapos megbízatással Zumbok Ferenc lett a budai Várnegyed megújításához szükséges állami feladatok koordinálásáért felelős miniszteri biztos.[11][12] 2011. július 1-jétől pedig Both Zoltán fél évig mint miniszteri biztos koordinálja a kormányzati célú távközlő hálózatok konszolidációjával és az új hálózati modell kidolgozásával kapcsolatos feladatokat.[13]
A minisztériumban jelenleg közel 667-en dolgoznak. Az államtitkárságokon helyettes államtitkárok irányítják a szakterületek munkáját. A minisztérium alá több háttérintézmény, hatóság, kezelő szerv is tartozik. Ezeken keresztül a minisztérium több, mint 300 állami vállalat felügyeletét is ellátja.
A minisztérium által felügyelt főbb intézmények, állami vállalatok
- Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), korábbi nevén Központi Szolgáltatási Főigazgatóság
- Magyar Fejlesztési Bank (MFB)
- Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV Zrt.)
- Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV Zrt.)
- Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH)
- Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ)
Jegyzetek
Források
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
