III. Alexandrosz makedón király
Makedónia királya / From Wikipedia, the free encyclopedia
III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül: Ἀλέξανδρος ὁ Μέγας [ὁ Τρίτος ὁ Μακεδών], ejtsd: alexandrosz ho megasz [ho tritosz ho makedón], perzsául: Szikandar vagy Iszkander; latinul: Alexander III Magnus; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette.
Ez a szócikk a makedón királyról, Alexandroszról szól. Hasonló címmel lásd még: Alexandrosz (egyértelműsítő lap). |
Nem tévesztendő össze a következővel: III. Alexandrosz bizánci császár. |
III. Alexandrosz | |
Makedónia királya | |
Uralkodási ideje | |
i. e. 336 ősze – i. e. 323. június 10. | |
Elődje | II. Philipposz |
Utódja | IV. Alexandrosz, III. Philipposz |
Egyiptom fáraója | |
Uralkodási ideje | |
Kr. e. 332 – Kr. e. 323 | |
Elődje | III. Dárajavaus |
Utódja | IV. Alexandrosz, III. Philipposz |
Perzsia nagykirálya | |
Uralkodási ideje | |
Kr. e. 329 – Kr. e. 323 | |
Elődje | V. Artakhsaszjá |
Utódja | IV. Alexandrosz, III. Philipposz |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Argead dynasty |
Született | i. e. 356. július 20./21. Pella, Makedónia |
Elhunyt | i. e. 323. június 10. (32 évesen) Babilon |
Nyughelye | Alexandria |
Édesapja | II. Philipposz |
Édesanyja | Épeiroszi Olümpiasz |
Testvére(i) |
|
Házastársa | 1) Baktriai Rhóxané 2) Perzsiai Sztateira (Barsziné) 3) Parüszatisz |
Gyermekei | Alexandrosz, Héraklész |
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Alexandrosz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja.
Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely bár nyelvében makedoncinak mondja magát, nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.[1]