Nagybányai művésztelep
From Wikipedia, the free encyclopedia
A nagybányai festőiskola a modern magyar festőművészetet elindító mozgalom, ami 1896-tól kezdve a nagybányai művésztelepen bontakozott ki, és csak a második világháború vetett véget működésének. A művésztelep 1902-től szabad iskolává alakult, ahol az új magyar festőgeneráció majd minden jelentős alakja megfordult. Az iskola fő érdeme, hogy a naturalizmus és a plein air irányzat eredményeit meghonosította. A korai időszakban a nagybányai stílus legmeghatározóbb egyénisége Ferenczy Károly volt. A többi alapítók: Hollósy Simon, Réti István, Ferenczy Károly, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla.
Nagybányai művésztelep | |
Elhelyezkedése | |
Ország | korábban: Magyar Királyság jelenleg: Románia |
Település | Nagybánya |
é. sz. 47° 39′ 43″, k. h. 23° 34′ 30″47.662022, 23.575098 | |
Általános adatok | |
Alapítás ideje | 1896. |
Alapítója | Ferenczy Károly Hollósy Simon Iványi Grünwald Béla Réti István Thorma János |
Típusa | művésztelep |
Nagybányai művésztelep weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybányai művésztelep témájú médiaállományokat. |
Az iskola a 20. század első felében mindvégig nagy hatással volt a hazai festőművészekre, hatása érvényesült a MIÉNK, a Nyolcak, a Szinyei Merse Pál Társaság, a KUT, az alföldi festők, de még a szentendrei iskola, a miskolci művésztelep festőinél is, át meg áthatotta a magyar festőművészetet, ez volt az első festőiskola, melynek munkásságát a magyar közönség keblére ölelte s tisztelte.