Nap
a Naprendszer központi csillaga / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó többi bolygó, valamint törpebolygók, kisbolygók, üstökösök és más égitestek. A Földtől körülbelül 150 millió kilométer távolságra van, ami fénysebességgel haladva 8,3 perc. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át, átmérője 109 földátmérő. 73,5%-ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. Az ennek során felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára: fénye a növények fotoszintézisét, hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja. Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel bír.[3] Fénye és hője mellett különböző tudományágak szempontjából is rendkívül fontos, mert bizonyos jelenségeket nem tudunk mesterségesen előállítani, csak a Napon megfigyelni. Ezek a tudományágak: plazmafizika, magnetohidrodinamika, atomfizika, részecskefizika.
 | Ez a szócikk a Naprendszer központi csillagáról szól. Hasonló címmel lásd még: Nap (egyértelműsítő lap). |
.svg){kind=small} Nap | |
| |
| 2019-es valós színű felvétel a Napról | |
| Megfigyelési adatok | |
| Távolság | 149,6·106 km 8,3 fényperc, 1 CsE, 1,581·10−5 fé |
| Látszólagos fényesség | -26,86m |
| Abszolút fényesség | 4,8m |
| Színkép típusa | G2V |
| Pályaadatok | |
| Távolság a Tejútrendszer magjától |
~2,5·1017 km (26 000–28 000 fényév) (8,5 kiloparszek) |
| Galaktikus periódus | 2,25–2,50·108 év |
| Radiális sebesség |
217 km/s a Tejútrendszer középpontjához képest, 20 km/s a szomszédos csillagokhoz képest |
| Fizikai adatok | |
| Átmérő | [1] 1,392·106 * km |
| Kerület | 4,373·106 ** km |
| Lapultság | 9·10–6 |
| Felszín | 6,09·1012 *** km² |
| Térfogat | 1,41·1018 **** km³ |
| Tömeg | 1,9891·1030 ***** kg |
| Sűrűség | 1,408 g/cm³ |
| Felszíni gravitáció |
273,95 m/s² (27,9 g) |
| Szökési sebesség | 617,54 km/s |
| Hőmérséklet | |
| Felszín | 5780 K |
| Korona | 5·106 K |
| Mag | ~13,6·106 K |
| Luminozitás | 3,827·1026 W 100 lm/W 3,9·1028 lm 1 L☉ |
| Forgási adatok | |
| Tengelyferdeség |
7,25° (az ekliptika síkjához képest) 67,23° (a Tejútrendszer síkjához képest) |
| Forgási periódus |
25,3800 nap (25 nap 9 h 7 min 13 s) (egyenlítő mentén) |
| Forgási sebesség | Egyenlítőn: 7174 km/h |
| Rendszer | |
| Csillagösszetevők | |
| Bolygók | ld. Naprendszer |
|
*109 földnyi | |
A Nap egy G2V színképtípusú csillag, a mintegy 10 milliárd évig tartó fősorozatbeli fejlődésének a felénél jár. A fűtőanyagát jelentő hidrogén elhasználása után, 5 milliárd év múlva vörös óriássá duzzad, majd a külső rétegeiből planetáris köd képződik, magja pedig magába roskadva fehér törpévé alakul.[4] Ez egyúttal a földi élet pusztulását fogja magával hozni.[5]
Mivel anyagát képlékeny plazma alkotja, a különböző szélességi körön levő területei eltérő sebességgel forognak; az egyenlítői területek 25, míg a sarkvidékek csak 35 naponként fordulnak körbe. Az eltérés miatt erős mágneses zavarok lépnek fel, amelyek napkitörések és – különösen a mágneses pólusok 11 évente bekövetkező felcserélődésének idején megszaporodó – napfoltok kialakulásához vezetnek.[6]
A Nap asztrológiai és csillagászati jele egy kör, középen ponttal: 
. Ez a jel volt Ré ókori egyiptomi napisten hieroglif jele is. A naptisztelet már ősidőktől fogva kimutatható; globálisan istenségként tisztelték és a napkultusz a Föld minden táján elterjedt, egyes régiókban pedig meghatározó kultuszként működött.
Napjaink újpogányságában fontos ünnepei szerveződnek a nyári és téli napforduló, illetve tavaszi és őszi nap-éj egyenlőség köré.[7] A decemberi téli napfordulón, a Yule (Jul) ünnepén köszöntik az újpogányok és a mai boszorkányok az újjászülető Napot.[8]