Navarra (autonóm közösség)
Spanyolország autonóm közössége From Wikipedia, the free encyclopedia
Navarra (baszk nyelven Nafarroa) Spanyolország egyik autonóm közössége és egyben tartománya, amely a középkori Navarrai Királyságnak a Felső-Navarrát magában foglaló déli, a Pireneusokon inneni területe volt. Ez a rész szintén Navarrai Királyság néven 1515-ben a Kasztíliai Királyságba olvadt, és amely lényegében a mai autonóm közösséggel azonos. Navarra kettészakadásával pedig az északi Alsó-Navarrában elterült Pireneusokon túli Navarrai Királyság 1620-ban Franciaország része lett. Székhelye Pamplona. Hivatalos nyelve a spanyol és a baszk.
| Navarra (Comunidad Foral de Navarra Nafarroako Foru Erkidegoa) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Rang | chartered community | ||
| Hivatalos nyelv | |||
| Székhely | Pamplona | ||
| Elnök | Uxue Barkos | ||
| Polgármester | María Chivite Navascués (2019. augusztus 6. – , Socialist Party of Navarra-PSOE) | ||
| Testvérvárosok | Lista Jamagucsi prefektúra (2003. november 11. – ) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 661 537 fő (2021)[1] | ||
| Népsűrűség | 55 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10 391 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 42° 49′, ny. h. 1° 39′ | |||
 | |||
| Navarra weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Navarra témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
Spanyolország északi részén fekszik, a Pireneusok déli oldalán. Legmagasabb pontja, A három király asztala nevű csúcs az Aragóniával és Franciaországgal alkotott hármashatárán emelkedik. Délnyugaton La Rioja autonóm közösségtől az Ebro folyó választja el.
Jogelődje a 824–1094 között létezett Pamplonai Királyság volt. Amikor ez megszűnt, területének nagyobb részét Aragónia, La Rioja tartományt pedig Kasztília ragadta magához. Negyven év aragon fennhatóság után I. Alfonz aragóniai király elesett a mórok ellen 1134. szeptember 7-én vívott fragai csatában. Ezután az egykori Pamplona maradék területei elszakadtak Aragóniától, és azokon VI. (Újjáépítő) García immár Navarrai Királyság néven szervezett államot. A nagy szomszédok (Kasztília és Aragónia) közé szorult, kényes egyensúlyi helyzetekben lavírozó Navarra soha nem nyerte vissza korábbi jelentőségét.
VI. (Bölcs) Sancho csak úgy tudta megőrizni országának részleges függetlenségét, hogy 1151-ben hűbérurának ismerte el VII. (Császár) Alfonz kasztíliai királyt.
VII. (Erős) Sanchóval 1234-ben kihalt a Jimeno-ház férfiága, a következő több mint kétszáz évben az uralkodók francia királyi házakból kerültek ki. Ennek jeleként I., majd II. Theobald különböző francia intézményeket vezetett be a királyság életébe.
- Lásd még: Navarra uralkodóinak listája
Navarra himnusza
| Spanyol nyelvű változat | Baszk nyelvű változat |
|---|---|
| Por Navarra tierra brava y noble, |
Nafarroa, lur haundi ta azkar, |
Legnépesebb települései (2005. január 1.):
| Település spanyol neve | Település baszk neve | Lakosság (fő) |
|---|---|---|
| Pamplona | Iruña | 193 328 |
| Tudela | Tutera | 32 345 |
| Barañáin | Barañain | 22 295 |
| Burlada | Burlata | 18 316 |
| Estella | Lizarra | 13 708 |
| Zizur Mayor | Zizur Nagusia | 13 052 |
| Tafalla | Tafalla | 10 924 |
| Villava | Atarrabia | 10 236 |
| Ansoáin | Antsoain | 9 862 |
| Berriozar | Berriozar | 8 244 |
| Baztán | Baztan | 7 798 |
| Corella | Corella | 7 621 |
| Alsasua | Altsasu | 7 455 |
Navarra járásai (comarcas):
 |
|
Látnivalói
Építészeti öröksége
- Pamplonai Katedrális (Catedral de Pamplona)
- Pamplonai Aréna (Plaza de toros de Pamplona)
- Irache kolostora (Monasterio de Irache)
- Iglesia de Santa María en Viana
- Szent Miklós – templom (Iglesia de San Nicolás)
- Pamplona falai (Murallas de Pamplona)
- Navarra Királyainak Palotája (Palacio de los Reyes de Navarra)
- Szent Péter – templom (Iglesia de San Pedro)
- Tudela hídja (Puente de Tudela)
- Tudelai Katedrális (Catedral de Tudela)
- Áthalalad rajt a Szent Jakab-út.
Gasztronómia
- A kökényből készülő pacharán (patxaran) (gyümölcsbor).
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
