Nemzetiszocialista Német Munkáspárt
német politikai párt, amely 1933 és 1945 között vezette Németországot. / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (németül Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei kiejtéseⓘ, röviden: NSDAP) német szélsőjobboldali [1][2] politikai párt, amely 1933 és 1945 között vezette Németországot. A náci (Nazi) kifejezés a német „Nationalsozialist” (nemzetiszocialista) szó rövidített alakjából származik.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Nemzetiszocialista Német Munkáspárt | |
Mottó: Ein Volk, ein Reich, ein Führer! (Egy nép, egy birodalom, egy vezér!) | |
Adatok | |
Elnök | Anton Drexler Adolf Hitler |
Elnökségi tagok | Martin Bormann |
Utolsó vezető | Karl Dönitz (elnökként) |
Alapítva | 1920. február 24. |
Feloszlatva | 1945. október 10. |
Elődpárt | Német Munkáspárt |
Székház | Németország, München, "Barna ház" |
Ifjúsági tagozat | Hitlerjugend Német Lányok Ligája |
Paramilitáris szervezet | Sturmabteilung Schutzstaffel |
Pártújság | Völkischer Beobachter |
Tagok száma | kb. 60 (1920) 8,5 millió (1945) |
Ideológia | nemzetiszocializmus |
Politikai elhelyezkedés | szélsőjobboldal |
Parlamenti jelenlét | 1930-1945 |
Hivatalos színei | fekete fehér piros barna |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetiszocialista Német Munkáspárt témájú médiaállományokat. |
A párt Adolf Hitler vezetésével jutott hatalomra 1933-ban, főleg a németek militarizmusára és az első világháború utáni megaláztatások miatti revansvágyra apellálva. Az NSDAP hatalomra jutása után totális diktatúrát vezetett be, és megalapította a Harmadik Birodalmat. A NSDAP volt az egyetlen legális politikai erő a náci Németországban a weimari köztársaság bukása után 1933-tól a második világháború végéig, 1945-ig.
Az NSDAP elveiből és tetteiből egy új politikai ideológia, a nácizmus alakult ki. A világháború után a pártot betiltották, vezetőit pedig perek – köztük a fő nürnbergi per – keretében emberiségellenes bűntettekért ítélték el.