Ningal
From Wikipedia, the free encyclopedia
Ningal, a sumer panteon egyik legfontosabb tagja. Nevének jelentése: „Nagy Hölgy” vagy „Nagy Asszony”, minden más anyaistennő mintája. Enki és Ningikuga leánya, testvérei Marduk és Aszalluhi. Elsősorban Ur városában tisztelték, ahol Nanna holdisten (akkád Szín) felesége. Gyermekei Iskur, Utu, Inanna és Ereskigal (azaz eredeti sumer nevén talán Irkalla). Az Égissirgal („a nagy fény háza”) nevű templomban tartották fő kultuszait. Az Akkád Birodalom korában újra felértékelődött a tisztelete, Amar-Szín idejében jelentősen kibővítették és felújították az Égissirgalban lévő, giparu nevű szentélykörzetét. Enheduanna hercegnő dokumentumai nagy mértékben hozzájárultak a Ningal-kultusz megismeréséhez is. Tisztelete még az újasszír korban is jelentős, az i. e. 8. század végén épített Dúr-Sarrukín városából sem hiányozhatott Ningal temploma.
A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
Nem tévesztendő össze a következővel: Nungal. |
A Ningal-kultusz kilépett Mezopotámiából, és Szíriában, a Kaukázusban és Anatóliában is elterjedt, még Egyiptomban is feltűnik. Valószínűleg a hurrik terjesztették el az általuk meghódított területeken az i. e. 16–15. században. A név az „ng” betűkapcsolat miatt kissé átalakult, Nikkal, Nikal, Nigal lett belőle. Az i. e. 14. századtól a Hettita Birodalomban is elterjedt a tisztelete. A század legelején Nikalmati királyné az első, aki viselte az istennő nevét.