Nyizsnyij Novgorod-i terület

A Nyizsnyij Novgorod-i terület (oroszul Нижегородская область [Nyizsegaródszkaja oblaszty], 1990-ig Gorkiji terület) az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Nyizsnyij Novgorod. 2010-ben népessége 3 310 597 fő volt.

Nem tévesztendő össze a következővel: Novgorodi terület.

Nyizsnyij Novgorod-i terület (Нижегородская область)
Nyizsnyij Novgorod-i terület címere Nyizsnyij Novgorod-i terület zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Szövetségi körzet	Volgamenti
Székhely	Nyizsnyij Novgorod
Kormányzó	Gleb Szergejevics Nyikityin
Körzethívószám	(+7) 831
Rendszám	52, 152
Népesség
Teljes népesség	3 176 552 fő (2021. jan. 1.)
Etnikai csoportok	oroszok, tatárok, mordvinok, ukránok, örmények, csuvasok, azeriek, marik
Földrajzi adatok
Terület
Összterület	76 624 km²
Időzóna	MSK (UTC+3)
Elhelyezkedése
Nyizsnyij Novgorod-i terület Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 29′, k. h. 44° 32′56.483333333333, 44.533333333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyizsnyij Novgorod-i terület témájú médiaállományokat.

Földrajz

Domborzati térkép

A Kelet-európai síkság központi részén fekszik. Területe 76 624 km². Határos északon a Kosztromai területtel, északkeleten a Kirovi területtel, keleten Marifölddel és Csuvasfölddel, délen Mordvinfölddel, délnyugaton a Rjazanyi területtel, nyugaton a Vlagyimiri területtel és az Ivanovói területtel.

Fő folyója a Volga, amely északnyugat-kelet irányban szeli át. Volga két részre osztja a területet: az alacsonyan fekvő bal partra (Transz-Volga) és a magasabb jobb partra, ahol a Volgamenti-hátság található. A Volga folyón létesült 1955–57 között a Gorkiji-víztározó a terület északnyugati határán.

A Volga mellékfolyói a területen a bal parton a Vetluga, a Krezsenyec, Uzola és a Linda, a jobb parton pedig az Oka és Csuvasföld felőli határfolyója, a Szura.

Történelem

1708-ban, Nagy Péter cár közigazgatási reformja után Nyizsnyij Novgorod és a környező területek a Kazanyi kormányzóság részei lettek, majd a Nyizsnyij Novgorod-i kormányzóság 1714–1929 között létezett.

A Nyizsnyij Novgorod-i határterület 1930-ban

1929. július 15-én alakult meg a Nyizsnyij Novgorod-i határterület a Mari Autonóm Terület, az Udmurt Autonóm Terület és a Csuvas Autonóm Terület hozzácsatolása révén.

Kezdetben a határterület területét (a nemzeti autonómiákon kívül) 7 körzetre (okrug) osztották. 1930. július 23-án az összes körzetét megszüntették, és közvetlenül a regionális hatóságoknak (rajon) rendelték alá.

1931. január 1-jén a régió lakossága 7 753 900 lakos volt, ebből 1 066 100 fő városi (15,9%), a népsűrűség 29,1 fő/km² volt, az összterület pedig 266 920 km².

1932. február 1-jén az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság úgy határozott, hogy a Kumjoni járást kizárja a Nyizsnyij Novgorod határterületből, a Nyizsnyij Novgorod város pedig Gorkij nevét kapja. A város szovjet időkben zárt város volt.

1934. december 7-én a Gorkiji határterület keleti és északkeleti régióiból (rajonjaiból), valamint a Szverdlovszki terület nyugati régióiból (rajonjaiból) új közigazgatási-területi egységethoztak létre, a Kirovi területet, beleértve az Udmurt Autonóm Területet is.

1936. december 5-én a Gorkiji határterületet felosztották a Gorkiji területre, a Csuvas ASZSZK-ra és a Mari ASZSZK-ra.

Népesség

Nemzetiségi megoszlás

A lakosság döntő többsége orosz nemzetiségű, de más nemzetiségek is lakják, főleg tatárok és mordvinok.

Nemzetiségi összetétel:

	1959-es népszámlálás	1989-es népszámlálás	2002-es népszámlálás	2010-es népszámlálás[1]
oroszok	3 381 991 (94,18%)	3 522 148 (94,69%)	3 346 398 (94,96%)	3 109 661 (93,93%)
tatárok	66 996 (1,87%)	58 603 (1,58%)	50 609 (1,44%)	44 103 (1,33%)
mordvinok	63 891 (1,78%)	36 709 (0,99%)	25 022 (0,71%)	19 138 (0,58%)
ukránok	29 314 (0,82%)	33 344 (0,9%)	24 241 (0,69%)	17 657 (0,53%)
örmények	1 086 (0,03%)	1 822 (0,05%)	10 786 (0,31%)	13 294 (0,4%)
csuvasok	4 282 (0,12%)	12 206 (0,33%)	11 364 (0,32%)	9 765 (0,29%)
azeriek	662 (0,02%)	3 153 (0,08%)	8 309 (0,24%)	8 494 (0,26%)
marik	5 177 (0,14%)	7 942 (0,21%)	7 757 (0,22%)	6 415 (0,19%)
összesen	3 590 813	3 719 614	3 524 028	3 310 597

Települések

A Nyizsnyij Novgorod-i terület nagyobb települései

A Nyizsnyij Novgorod-i terület városai a következők, a városi rang elnyerésének évével, a 2010. évi népességgel és a közigazgatási beosztással:

Magyar név	Orosz név	Rang	Mióta	Lélekszám	Közigazgatási beosztás
Nyizsnyij Novgorod	Нижний Новгород	város	1221	1 250 619
Dzerzsinszk	Дзержинск	város	1930	240 742
Arzamasz	Арзамас	város	1578	106 362
Szarov	Саров	város	1951	92 047
Bor	Бор	város	1938	78 058
Ksztovo	Кстово	város	1957	66 657	Ksztovói járás
Pavlovo	Павлово	város	1919	60 698	Pavlovói járás
Viksza	Выкса	város	1934	56 201	Vikszai járás
Balahna	Балахна	város	1536	51 519	Balahnai járás
Zavolzsje	Заволжье	város	1964	40 460	Gorogyeci járás
Kulebaki	Кулебаки	város	1932	35 759	Kulebaki járás
Bogorodszk	Богородск	város	1923	35 499	Bogorodszki járás
Gorogyec	Городец	város	1152	30 658	Gorogyeci járás
Szemjonov	Семёнов	város	1779	24 473	Szemjonovi járás
Liszkovo	Лысково	város	1922	21 880	Liszkovói járás
Szergacs	Сергач	város	1779	21 386	Szergacsi járás
Sahunyja	Шахунья	város	1943	20 921	Sahunyjai járás
Navasino	Навашино	város	1957	16 416	Navasinói járás
Lukojanov	Лукоянов	város	1779	14 951	Lukojanovi járás
Pervomajszk	Первомайск	város	1951	14 568	Pervomajszki járás
Cskalovszk	Чкаловск	város	1955	12 368	Cskalovszki járás
Ureny	Урень	város	1973	12 304	Urenyi járás
Vorszma	Ворсма	város	1955	11 620	Pavlovói járás
Volodarszk	Володарск	város	1956	9 928	Volodarszki járás
Perevoz	Перевоз	város	2001	9 201	Perevozi járás
Vetluga	Ветлуга	város	1778	8 954	Vetlugai járás
Knyaginyino	Княгинино	város	1998	6 708	Knyaginyinói járás
Gorbatov	Горбатов	város	1779	2 278	Pavlovói járás

Közigazgatás és önkormányzatok

A Nyizsnyij Novgorod-i terület járásai

A Nyizsnyij Novgorod-i terület élén a kormányzó áll:

• Valerij Pavlinovics Sancev: 2005. augusztus 8. – 2017. szeptember 26. Ekkor idő előtti felmentését kérte.
• Gleb Szergejevics Nyikityin: 2017. szeptember 26. – a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott. Megbízatása a következő kormányzói választásig szólt.^[2]

Kormányzónak megválasztva 2018. szeptember 9-én, hivatalba lépett szeptember 26-án.^[3]

A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:

Magyar név	Orosz név	Székhely	Lélekszám
Ardatovi járás	Ардатовский район	Ardatov	26 428
Arzamaszi járás	Арзамасский район	Arzamasz	43 723
Balahnai járás	Балахнинский район	Balahna	77 598
Bogorodszki járás	Богородский район	Bogorodszk	65 677
Bolsoje Bolgyinó-i járás	Большеболдинский район	Bolsoje Bolgyino	12 035
Bolsoje Muraskinó-i járás	Большемурашкинский район	Bolsoje Muraskino	10 508
Buturlinói járás	Бутурлинский район	Buturlino	14 471
Cskalovszki járás	Чкаловский район	Cskalovszk	21 963
Dalnyeje Konsztantyinovó-i járás	Дальнеконстантиновский район	Dalnyeje Konsztantyinovo	22 474
Gaginói járás	Гагинский район	Gagino	12 444
Gorogyeci járás	Городецкий район	Gorogyec	91 577
Gyivejevói járás	Дивеевский район	Gyivejevo	16 618
Knyaginyinói járás	Княгининский район	Knyaginyino	11 922
Kovernyinói járás	Ковернинский район	Kovernyino	19 951
Krasznije Baki-i járás	Краснобаковский район	Krasznije Baki	22 524
Krasznooktyabrszkij járás	Краснооктябрьский район	Urazovka	11 729
Ksztovói járás	Кстовский район	Ksztovo	112 823
Kulebaki járás	Кулебакский район	Kulebaki	52 377
Liszkovói járás	Лысковский район	Liszkovo	39 964
Lukojanovi járás	Лукояновский район	Lukojanov	32 384
Navasinói járás	Навашинский район	Navasino	24 296
Pavlovói járás	Павловский район	Pavlovo	100 960
Perevozi járás	Перевозский район	Perevoz	16 519
Pervomajszki járás	Первомайский район	Pervomajszk	20 455
Pilnai járás	Пильнинский район	Pilna	21 960
Pocsinki járás	Починковский район	Pocsinki	30 668
Sahunyjai járás	Шахунский район	Sahunyja	39 625
Sarangai járás	Шарангский район	Saranga	12 450
Satki járás	Шатковский район	Satki	27 018
Szecsenovói járás	Сеченовский район	Szecsenovo	15 446
Szemjonovi járás	Семёновский район	Szemjonov	49 152
Szergacsi járás	Сергачский район	Szergacs	31 296
Szokolszkojei járás	Сокольский район	Szokolszkoje	14 139
Szosznovszkojei járás	Сосновский район	Szosznovszkoje	19 546
Szpasszkojei járás	Спасский район	Szpasszkoje	10 998
Tonkinói járás	Тонкинский район	Tonkino	9 007
Tonsajevói járás	Тоншаевский район	Tonsajevo	20 219
Urenyi járás	Уренский район	Ureny	30 106
Vacsai járás	Вачский район	Vacsa	19 979
Vadi járás	Вадский район	Vad	15 626
Varnavinói járás	Варнавинский район	Varnavino	13 366
Vetlugai járás	Ветлужский район	Vetluga	16 330
Vikszai járás	Выксунский район	Viksza	84 845
Volodarszki járás	Володарский район	Volodarszk	58 807
Vorotinyeci járás	Воротынский район	Vorotinyec	19 411
Voszkreszenszkojei járás	Воскресенский район	Voszkreszenszkoje	21 645
Voznyeszenszkojei járás	Вознесенский район	Voznyeszenszkoje	17 352

Jegyzetek

1. Информационные материалы об окончательных итогах Всероссийской переписи населения 2010 года. [2020. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
2. Kremlin.ru (2017-09-26. Hozzáférés: 2018-07-31)
3. Rezultati viborov glav regionov Rosszii 09-09 (Aif.ru, 2018-09-10. Hozzáférés: 2018-09-15)

Források

• A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei Archiválva 2013. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Földrajzportál
• Oroszország-portál