Nyári időszámítás
olyan rendszer, amelyben a napnyugta később következik be, s ezzel energiát takarítunk meg / From Wikipedia, the free encyclopedia
A nyári időszámítás (angolul daylight saving time, rövidítve: DST), melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Széles körben elfogadott rendszer, alkalmazása jelenleg a Föld népességének közelítőleg negyedét érinti. Magyar elnevezése onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik.
Kezdetben csupán azért javasolták, mert a napfényes órák nyáron magasabb számát kihasználva, a mesterséges világítás mellőzésével energiát lehetett vele megtakarítani. A Föld forgástengelyének dőlése miatt a naptári év során adott földrajzi szélességen az éj és nappal időtartama folyamatosan változik. Ez a változás az egyenlítőnél szinte nulla a sarkok felé növekszik, a sarkkörökön túl (északi, déli sarkkör) szélsőséges: egésznapos nappal, vagy éjszaka is lehet. Nagyjából a 30. és 50. szélesség közti sávban van értelme a helyi idő egyórás átállításának.[forrás?] Az ebben a sávban fekvő európai országokban, a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia területén vezettek be először nyári időszámítást az első világháború alatt, 1916. április 30-án.
A nyári időszámítás 20. század elején történt első bevezetése óta folyamatos vita zajlik annak vélt és valós előnyeiről és hátrányairól, illetve arról, az előnyök ellensúlyozzák-e a hátrányokat.
Az alkalmazása mellett érvelők szerint használata az energiamegtakarításon túl más előnnyel is jár. Az egy órával későbbre tolódó napnyugta előny azoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny (például az építőiparban), hogy tovább végezhető értékteremtő munka mesterséges világítás használata nélkül a szabadtéri munkahelyeken. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.
Ellenzői szerint az elérhető energiamegtakarítás elhanyagolható mértékű és nem ellensúlyozza az évi kétszeri óraállítás adminisztratív és egyéb költségeit. Az emberi egészségre pedig a biológiai óra és az alvási ciklusok megzavarásával károsan hat, sok ember nehezen alkalmazkodik az átálláskor, de hosszan tartó hatása is jelentkezhet egyeseknél.[2]
A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvben rögzítette.[3] Magyarországon is 1996 óta ér véget a nyári időszámítás október utolsó hétvégéjén a korábban szokásos szeptember helyett.[4]
Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap. Az óraátállítás az UTC szerint hajnali 1 órakor történik, vagyis Magyarországon márciusban helyi idő szerint 2 órakor előre (3-ra), októberben nyári idő szerint 3 órakor vissza (2-re) kell állítani az órákat.[5]
Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én elfogadott javaslata szerint az óraátállítás 2019-ben megszűnt volna.[6] Az eredeti elképzelés szerint a tagállamoknak 2019 elejéig kellett volna jelezni, melyik időzónába szeretnének tartozni,[7][8] de ez a határidő szűkösnek bizonyult, 2019 márciusában 2021-re tették át a döntés évét, addig kellett volna a tagállamoknak eldönteniük, hogy melyik időzóna lenne számukra az előnyösebb vagy elfogadottabb.[9] A Covid19-pandémia illetve az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió miatt a tagállamok nem foglalkoztak ezzel, és egyelőre nem lehet tudni, mikor kerül újra napirendre az ügy.[10]
Jelölése: általában az addig használt időzóna utáni „ST” betűkkel történik, például Európában a téli CET helyett nyáron CEST van érvényben (az „ST” eredete: „summer time”, vagyis „nyári idő”). Van még olyan értelmezése is, hogy Daylight Saving Time, ahol a Saving szó azt jelenti: megtakarítás.