Vajvirágfélék
növénycsalád / From Wikipedia, the free encyclopedia
A vajvirágfélék, néha szádorfélék vagy szádorgók (Orobanchaceae) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe tartozó növénycsalád. 90 nemzetség több mint 2000 faja tartozik ide. Több génusz korábban a polifiletikusnak bizonyult Scrophulariaceae sensu lato (tágabb értelemben vett görvélyfűfélék) részét alkotta. Jól megalapozott, monofiletikus családot alkot. Kozmopolita család, képviselői előfordulnak Eurázsia mérsékelt éghajlatú részein, Észak-Amerikában, Dél-Amerikában, Ausztrália, Új-Zéland és a trópusi Afrika egyes részein.
Vajvirágfélék | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Striga bilabiata | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Típusnemzetség | ||||||||||||||
Orobanche L. | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Vajvirágfélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vajvirágfélék témájú kategóriát. | ||||||||||||||
Az egyetlen, teljesen autotróf nemzetségen (Lindbergia) kívül a család többi tagja teljes parazita vagy félparazita (holo-, illetve hemiparazita) életmódot folytató egyéves vagy évelő lágyszárú növény, illetve cserje. Gyökérélősködők. A holoparazita növények (pl. Orobanche, Lathraea, Epifagus) klorofillt nem is tartalmaznak, színük így sárgás, barnás, lila vagy fehér is lehet. A hemiparazita növények (a Scrophulariaceae-ből áthelyezve) képesek a fotoszintézisre, fakultatív vagy obligát paraziták is lehetnek.
A családon belüli elemzések szerint bár az evolúció során maga a szívógyökér egyszer alakult csak ki, a holoparazitizmusra áttérés egymástól függetlenül, többször is végbement.[1]
Virágzatuk fürtös, zigomorf, hímnős virágokkal, melyek kiszáradva iridoidtartalmuk miatt megfeketednek. A nem húsos toktermésben igen apró magvak találhatók, melyeket a szél terjeszt.