Ortodox kereszténység
vallás / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az ortodox kereszténység[megj. 1] más néven pravoszláv egyház, régiesen görög(keleti) egyház vagy óhitűek, görög ortodox egyház, a kereszténység három fő ágának egyike a katolicizmus és a protestantizmus mellett. Mind történelmileg, mind híveinek létszámát tekintve a keleti keresztény egyházak egyik fő irányzata, amely földrajzilag elsősorban az egykori Keletrómai Birodalom területén, illetve attól keletre számít meghatározónak; hívei főleg a Balkánon, a Közel-Keleten és a volt szovjet országokban élnek.[5]
Ez a szócikk a kereszténység egyik fő, keleti ágáról szól. Hasonló címmel lásd még: ortodoxia. |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Ortodox kereszténység [vagy pravoszlávia, görögkeleti egyház] (Ορθόδοξη Εκκλησία) | |
kereszténység | |
Ortodox kereszt. Az ortodox kereszten az alsó, ferdén álló szár a felfeszített Krisztus lábtámaszára utal, egyben az igazság mérlegét is jelenti. IC XC NIKA = Jézus Krisztus győz, ami a kelet–nyugati egyházszakadás (skizma) jele.[2] | |
Ortodoxok keresztények a Földön
75% – 100%
50% – 75%
20% – 50%
5% – 20%
1% – 5%
| |
Kialakult | 1. század (a főbb tanok többsége a 4. századig fogalmazódott meg) |
Alapító | Jézus Krisztust tekintik annak |
Konstantinápolyi pátriárka | I. Bartholomaiosz |
Szent iratok | Biblia |
Felekezetek | nincsenek |
Államvallás | Görögország |
Korábban | Bizánci Birodalom, Szerb Királyság, Bolgár Cárság, Havasalföldi Fejedelemség, Moldvai Fejedelemség, Román Királyság, orosz fejedelemségek (pl. Kijevi Nagyfejedelemség, Vlagyimiri Nagyfejedelemség, Moszkvai Nagyfejedelemség), Orosz Birodalom, Grúz Királyság |
Fő vallás | Szerbia, Bulgária, Románia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Görögország, Ciprus, Ukrajna, Belarusszia, Oroszország, Grúzia |
Követők száma | (2014) 225–300 000 000 fő[3] |
a világ lakosságának | (2007) 3,53 %-a[4] |
Egyházatyák | Alexandriai Szent Atanáz (†373) Jeruzsálemi Szent Cirill (†386) Nagy Szent Vazul (†379) Nazianzi Szent Gergely (†389) Nüsszai Szent Gergely (†395 k.) Aranyszájú Szent János (†407) Alexandria Szent Cirill (†444) Hitvalló Szent Maximosz (†662) Damaszkuszi Szent János (†749) Palamasz Szent Gergely (†1359) |
Főbb események: 29/33 – Jézus halála 1. század – apostolok kora 2.–4. század – ókeresztény kor 4.–6. század – egyházatyák kora 313 – milánói eduktum 325 – első nikaiai zsinat 726–843 – képrombolás 9.–10. század – szláv népek megtérítése 1054 – a nagy egyházszakadás 1453 – Bizánci Birodalom török fennhatóság alá kerül 19. század – török fennhatóság megszűnése 1965 – katolikusokat kiátkozó bullák visszavonása |
Nincs központosított egyházszervezetük, jelenleg négy ősi patriarchátus és számos önálló nemzeti egyház alkotja az ortodoxiát. Az ortodox egyház nem egyetlen szervezetet jelent, hanem 15 önálló helyi egyházat tömörít magába, melyek autokefális ortodox egyházakba szerveződnek (görög, orosz, román, szerb, bolgár, albán stb.), liturgikus (eucharisztikus) közösségben egymással. Egységesek a szentségekről, tantételekről, liturgiáról és egyházvezetésről vallott nézeteik, de mindegyik autonóm módon, önállóan kormányozza magát.
Az egyes ortodox egyházak élén a pátriárka áll. A konstantinápolyi pátriárkát tekintik az ökumenikus – vagy egyetemes – pátriárkának. Szerepe valamelyest hasonló a római katolikus pápáéhoz, ám a pápával ellentétben, akit Vicarius Christi (Krisztus földi helytartója) néven említenek, a konstantinápolyi püspök az ortodox hit szerint primus inter pares, azaz „első az egyenlők közt”. Különleges tiszteletet élvez, de nem avatkozhat bele a 14 másik ortodox részegyház ügyeibe.
Az ortodox keresztények önmeghatározása szerint az ortodoxia az egyetemes kereszténység egyetlen legitim örököse, amely egyedüliként őrizte meg Jézus és a 12 apostol tanításait változtatás nélkül, úgy ahogy ezt a hét egyetemes zsinat meghatározta. Az ortodox keresztények nem ismerik el azokat a dogmákat, amelyeket az első hét egyetemes zsinat után fogalmaztak meg Nyugaton (ilyen a Szentléleknek az Atyán kívül a Fiútól származtatása, Mária szeplőtelen fogantatása). A keleti egyházak nem ismerik el a római pápát a legfőbb méltóságnak.
A katolicizmussal történő kölcsönös kiátkozását 1965. december 7-én oldotta fel VI. Pál pápa és I. Athenagorasz konstantinápolyi pátriárka.