Pannonhalmi Bencés Főapátság
996-ban alapított monostor / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Pannonhalmi Bencés Főapátság 996-ban alapított és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja, Pannonhalma városban (régi nevén Győrszentmárton) található. Napjainkban is élő, mintegy negyven fős szerzetesközösség lakja, akik az ora et labora szellemében végzik a liturgiát, fogadják a lelkigyakorlatozókat, működtetik a bentlakásos gimnáziumot, kulturális munkát végeznek – könyvtár, levéltár, múzeum, könyvkiadó működtetésével, koncertek szervezésével –, valamint dolgoznak az apátság működésének anyagi megalapozásán is, többek között borászat, sörfőzde, gyógynövénykert fenntartásával és vendégek fogadásával.[1]
Pannonhalmi Bencés Főapátság | |
UNESCO világörökségi helyszín | |
Légifelvétel nyugat felől (2015) | |
Vallás | katolicizmus |
Egyházmegye | Pannonhalmi területi apátság |
Védőszent | Tours-i Szent Márton |
Építési adatok | |
Építése | 996 |
Stílus |
|
Világörökségi adatok | |
Világörökség-azonosító | 758 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | IV, VI |
Felvétel éve | 1996 |
Település | Pannonhalma |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 33′ 09″, k. h. 17° 45′ 39″47.5525, 17.760833333333 | |
A Pannonhalmi Bencés Főapátság weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pannonhalmi Bencés Főapátság témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pannonhalma mai elnevezése Kazinczy Ferenc költő és Guzmics Izidor bencés szerzetes levelezésében fordult elő először. A főapátság vonzereje és a környék természeti adottságai miatt a város Magyarország turisztikai térképén az egyik leglátogatottabb célpontnak számít, a település a turizmusra van berendezkedve. A fő turisztikai látnivaló, az „ezeréves apátság” nemcsak építészeti jelentőséggel bír, hanem sokoldalú kiállításaival és gyűjteményeivel kultúrtörténeti emlékeket tár a látogató elé. Turisztikai jelentősége miatt Pannonhalmán gyakran csak a Pannonhalmi Bencés Főapátságot értik.
A főapátság látványos épületegyüttese a Bakony és a Kisalföld találkozásánál elterülő, közel 300 méter magas dombon, a Szent Márton-hegyen épült fel. A román stílusú altemplom és kerengő, valamint a gótikus bazilika az évszázadok során barokk és klasszicista stílusú épületrészekkel egészült ki, amelyek a főapátság mai arculatát meghatározzák. A 19. századi könyvtárterem 400 ezres gyűjteményében számos könyvritkaságot őriznek. Az egész épületegyüttest a magyar klasszicizmus egyik legismertebb alkotása, az 55 méter magas torony koronázza.