Perjeformák
növényalcsalád / From Wikipedia, the free encyclopedia
A perjeformák (Pooideae) a perjevirágúak (Poales) rendjébe tartozó perjefélék (Poaceae) családjának egy alcsaládja. Legtöbbjük mérsékelt égövi, C3 fotoszintézisű növény. Virágzatuk buga vagy kalász. Füzérkéik egy- vagy sokvirágúak, rendszerint kétpelyvásak – a virágok hímnősek, ritkábban egyivarúak, a toklászok többerűek.
Perjeformák | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Csillagpázsit (Cynodon dactylon) | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Perjeformák témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Perjeformák témájú kategóriát. | ||||||||||||||
Ebbe az alcsaládba tartoznak a legismertebb gabonafélék:
- közönséges búza (Triticum aestivum),
- közönséges rozs (Secale cereale),
- négysoros árpa (takarmányárpa, Hordeum vulgare),
- kétsoros árpa (sörárpa, Hordeum distichon),
- abrakzab (Avena sativa),
- tritikálé (Triticale × rimpaui).
Hasonképp perjefélék rétjeink és legelőink legfontosabb pázsitfűfajai:
nemzetségek tagjai.
Gyepjeink további, kiemelkedően jelentős fajai:
- csomós ebír (Dactylis glomerata),
- franciaperje (Arrhenatherum elatius),
- rezgőpázsit (Briza media),
- taréjos cincor (Cynosurus cristatus),
- angolperje (Lolium perenne),
- taréjos tarackbúza (Agropyron pectinatum),
- borjúpázsit (Anthoxanthum odoratum),
- pelyhes selyemperje (Holcus lanatus),
- aranyzab (Trisetum flavescens),
- pelyhes zabfű (Helictotrichon pubescens),
- karcsú fényperje (Koeleria cristata),
- mezei komócsin (Phleum pratense),
- réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis)
ugyancsak perjefélék.
Tipikus sztyeppnövényeink az árvalányhaj fajok (Stipa spp.). A kiszáradó láprétek uralkodó növénye a kékperje (Molinia coerulea aggr.). Főleg nyílt homokpusztagyepeken nő a vadrozs (Secale sylvestre). A vízi harmatkása (Glyceria maxima) és a pántlikafű (Phalaroides arundinacea) a mocsarakra, a gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa) és a fehér tippan (Agrostis stolonifera) a mocsárrétekre jellemző. A közönséges mézpázsit (Puccinellia distans) és a hernyópázsit (Beckmannia eruciformis) leginkább a szikeseken található meg. Az egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora) az üde és mezofil lomberdők növénye, a siskanádtippan (Calamagrostis epigeios) pedig az erdők vágásterületein jelenik meg. A bajuszos kásafű (Piptatherum virescens) a száraz karsztbokorerdők növénye. A háromfogfű (Sieglingia decumbens) a szőrfűgyepek és savanyú talajú hegyi rétek jellemző növénye. Gyomnövény az egérárpa (Hordeum murinum), a kecskebúza (Aegilops cylindrica), a héla zab (Avena fatua), a kanáriköles (Phalaris canariensis), a nagy széltippan (Apera spica-venti) és a közönséges tarackbúza (Agropyron repens). Ez utóbbi gyöktörzse drog. A kőperje (Sclerochloa dura) a taposott társulások jellemző növénye. Az olasznád (Arundo donax) a déli országokban közkedvelt dísznövény, amit sövénynek, szélfogónak, homokkötésre, takarmányként, termesztett kapaszkodó növények támasztékául és horgászbot készítésére is ültetnek. A pampafű (Cortaderia) hazánkban is elterjedt dísznövény.