Plótinosz
görög-római neoplatonista filozófus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Plótinosz (ógörögül: Πλωτῖνος), régiesen Plótinos (latinul: Plotinus), (Lükopolisz, Egyiptom, Kr. u. 203 – Campania tartomány, Itália, Kr. u. 269) filozófus, az újplatonizmus megalapítója. Életműve Enneaszok (ógörögül: Ἐννεάδες) néven maradt fenn.[1]
Gyors adatok
Plótinosz | |
Plótinosz szobor (Ostiense Muzeum, Ostia Antica - Róma, Olaszország) | |
Született | 203 Lükopolisz, Egyiptom provincia, Római Birodalom |
Elhunyt | 269 Campania, Itália, Római Birodalom |
Állampolgársága | római |
Foglalkozása |
|
Filozófusi pályafutása | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Nyugati filozófia 3. század | |
Iskola/Irányzat | Neoplatonizmus |
Érdeklődés | platonizmus, metafizika, miszticizmus |
Akikre hatott | Porphüriosz, Iamblikhosz, Flavius Iulianus római császár, Alexandriai Hüpatia, Hieroklész, Proklosz, Damaszkiosz, Szimplikiosz, Hippói Szent Ágoston, Boethius, Pszeudo-Dionüsziosz, Johannes Scotus Erigena, Szent Bonaventura, Pléthón, Marsilio Ficino, Giovanni Pico della Mirandola, Arthur Schopenhauer, Bergson |
Akik hatottak rá | Platón, püthagoreusok, ind filozófia |
Fontosabb nézetei | Az Egy, emanáció-tan, henószisz, Nóusz. |
A Wikimédia Commons tartalmaz Plótinosz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bezárás
Plótinosz metafizikája nagy hatást gyakorolt a keresztény, zsidó, muszlim és gnosztikus tanításokra egyaránt, látásmódja és módszere az európai misztika ősévé teszik. Gondolatai meghatározóvá válnak a reneszánsz platonizmusban is.