For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Próteusz.

Próteusz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk a mitológiai alakról szól. Hasonló címmel lásd még: Proteusz-szindróma.

Próteusz (görögül: Πρωτεύς, Πρατεύς) a görög mitológiában tengeri isten. Mint Poszeidón fia a tengeri istenségek (Glauké, Néreusz és Phorküsz) valamennyi tulajdonságával rendelkezik: öreg, számtalan gyermeke (Proteidák) vagy gyámoltja (fókák) van, képes bármilyen alakot felvenni, és mindentudó; fókacsordák őrzője. Lévén Aigüptosz és Gorgophóné fia, Pszamathé férje, Memphiszben uralkodott. Hérodotosz Próteusz nevét pa-ruti, „fáraó” címmel véli azonosnak. Diodórosz szerint Próteusz másik neve Ketész, ez az egyiptomi Henti névből ered, ami ugyanúgy elsőt jelent, mint a görög proteiosz. Lehetséges, hogy Széthnaht fáraóval azonos.[1][2]

Próteusz eltitkolja jóstehetségét, csak annak jósol, aki eredeti mivoltában foglyul ejti őt. Nála tartózkodott Egyiptomban a valóságos Helené (akinek Parisz csupán élő képmását kapta meg, mivel Zeusz vagy Héra ezzel az ál-Helenével cserélte ki az igazit). Trója bevétele után Próteusz elmondja Menelaosznak, mi lesz a görög sereg sorsa; Menelaosz ezt Próteusz leánya (vagy felesége), Eidóthea (vagy Eidó) segítségével érte el, aki figyelmeztette, hogy bár Próteusz különböző állatok (oroszlán, párduc, kígyó, bika, vadkan, madár és majom) alakját ölti fel, majd tűzzé, vízzé és fává változik, fogva kell tartani mindaddig, míg visszanyeri saját, álmos kis öregemberkülsejét. Az Odüsszeiában szereplő epizód már az ókorban is allegorikus értelművé vált: a sztoikusok Próteuszban az Eidóthea (szó szerint „a forma istennője”) által megformált anyag (lásd Francis Bacon: Próteusz az Anyag) allegóriáját látták.

Két fia, Polügonosz és Télegonosz Héraklész kilencedik feladatában tűnik fel, mint Toróné urai.

Források

  1. Marianne Luban: SETNAKHT AND THE CLASSIC MEMORY (angol nyelven). [2003. december 13-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.)
  2. Marianne Luban: SETNAKHT AND THE CLASSIC MEMORY (angol nyelven). [2005. május 18-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.)
  • Mitológiai enciklopédia I–II. Főszerk. Szergej Alekszandrovics Tokarjev. A magyar kiadást szerk. Hoppál Mihály. Budapest: Gondolat. 1988. ISBN 963-282-026-6
  • ókor
    Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Próteusz
Listen to this article

This browser is not supported by Wikiwand :(
Wikiwand requires a browser with modern capabilities in order to provide you with the best reading experience.
Please download and use one of the following browsers:

This article was just edited, click to reload
This article has been deleted on Wikipedia (Why?)

Back to homepage

Please click Add in the dialog above
Please click Allow in the top-left corner,
then click Install Now in the dialog
Please click Open in the download dialog,
then click Install
Please click the "Downloads" icon in the Safari toolbar, open the first download in the list,
then click Install
{{::$root.activation.text}}

Install Wikiwand

Install on Chrome Install on Firefox
Don't forget to rate us

Tell your friends about Wikiwand!

Gmail Facebook Twitter Link

Enjoying Wikiwand?

Tell your friends and spread the love:
Share on Gmail Share on Facebook Share on Twitter Share on Buffer

Our magic isn't perfect

You can help our automatic cover photo selection by reporting an unsuitable photo.

This photo is visually disturbing This photo is not a good choice

Thank you for helping!


Your input will affect cover photo selection, along with input from other users.