Róma
Olaszország fővárosa / From Wikipedia, the free encyclopedia
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja. Az ország legnagyobb és legnépesebb városa 1285,3 km²-en mintegy 2,8 millió lakossal, az Európai Unió harmadik legnépesebb városa.[2] Területébe ékelve található a Vatikán, a római katolikus egyház központja, a pápa székhelye, a világ legkisebb független állama. Nagy kiterjedésű történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Múzeumai és műemlékei, mint pl. a Vatikán múzeumai és a Colosseum a világ 50 leglátogatottabb turisztikai célpontjai között vannak.
Róma (Roma) | |||
Az óramutató járásával fentről: a Colosseum, a Szent Péter-bazilika, az Angyalvár, a Tevere, a Trevi-kút és a Pantheon | |||
| |||
Becenév: Città Eterna – Az örök város Mottó: SPQR: Senatus Populusque Romanus | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Olaszország | ||
Régió | Lazio | ||
Megye | Róma (RM) | ||
Frazionék |
| ||
Alapítás éve | i. e. 753 | ||
Polgármester | Roberto Gualtieri (Demokrata Párt) 2021. okt. 21. óta | ||
Védőszent | |||
Hivatalos ünnep | védőszent-fesztivál (június 29.) | ||
Irányítószám | 00118–00199 | ||
Körzethívószám | 06 | ||
Forgalmi rendszám | RM | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2 748 109 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 2240 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 20 m | ||
Terület | 1285 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 41° 53′ 35″, k. h. 12° 28′ 58″41.893055555556, 12.482777777778 | |||
Elhelyezkedése Róma térképén | |||
Róma weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Róma témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Róma története 28 évszázadot ölel fel. Míg a római mitológia Kr.e. 753 körül datálta Róma alapítását, a hely sokkal régebb ideje lakott volt, így csaknem három évezred óta jelentős település, és Európa egyik legrégebbi, folyamatosan lakott városa. A város korai lakossága latinok, etruszkok és szabinok keverékéből származott. Végül a város a Római Királyság, a Római Köztársaság, majd a Római Birodalom fővárosává vált, melyet sokan a legelső metropolisznak tekintenek. Tibullus római költő hívta először az Örök városnak (latinul: Urbs Aeterna; olaszul: La Città Eterna) a Kr.e. 1. században, és ezt a kifejezést Ovidius, Vergilius és Livius is átvette. Emellett Rómát Caput Mundinak (a világ fővárosa) is nevezik. A birodalom nyugati bukása után, (amely a középkor kezdetét jelentette) Róma lassan a pápaság politikai irányítása alá került, és a 8. században a Pápai állam fővárosává vált, mely 1870-ig tartott. A reneszánsztól kezdve V. Miklós óta szinte minden pápa négyszáz éven keresztül koherens építészeti és városi programot folytatott, amelynek célja volt, hogy a várost a világ művészeti és kulturális központjává tegye. Ily módon Róma először a reneszánsz egyik fő központja lett, majd a barokk stílus és a neoklasszicizmus szülőhelyévé vált. Híres művészek, festők, szobrászok és építészek tették Rómát tevékenységük középpontjává, remekműveket alkotva az egész városban. 1871-ben Róma az Olasz Királyság fővárosa lett, 1946-óta pedig az Olasz Köztársaság fővárosa.
2019-ben Róma a világ 11. leglátogatottabb városa volt 10,1 millió turistával, a harmadik leglátogatottabb az Európai Unióban, és Olaszország legnépszerűbb turisztikai célpontja.[3] Az 1960-as nyári olimpiai játékok házigazdája, Róma az Egyesült Nemzetek több szakosított ügynöksége, például az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO), a Világélelmezési Program (WFP) és a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD) székhelye. Róma üzleti negyedében számos olaj-, gyógyszeripar- és pénzügyi szolgáltatással foglalkozó vállalat található. A neves nemzetközi márkák jelenléte a városban Rómát a divat és a dizájn fontos központjává tette, és itt található a Cinecittà Studios is, mely Európában a legnagyobb.