Rába
folyó Ausztriában és Magyarországon / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3. leghosszabb folyója, a Duna legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. Ausztriában, Stájerországban, a Fischbachi-Alpokban, a Hochlantsch délkeleti lejtőjén ered 1200 m magasságban. Ausztriában 95 km-t tesz meg déli-délkeleti irányban. Gyanafalvánál (Jennersdorf) eléri legdélebbi pontját majd keleti-északkeleti irányban folyik tovább és Alsószölnöknél, 288 m tengerszint feletti magasságban belép Magyarország területére. Egyes szakaszai innentől az osztrák-magyar határt képezi majd Rábatótfalutól (Szentgotthárd) végleg csak magyar területen halad tovább. Alsószölnöktől 188 km megtétele után Győrnél a Mosoni-Dunába ömlik. A viszonylag nagy esésű, szélsőséges vízjárású folyó teljes hossza 283 km,[1] vízgyűjtő területe 10 113 km², közepes vízhozama Győrnél 27 m³/s.
Ez a szócikk a folyóról szól. Hasonló címmel lásd még: Rába Járműipari Holding. |
Rába | |
A Rába egyik forrása | |
Közigazgatás | |
Országok | Ausztria, Magyarország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 283 km |
Forrásszint | 1200 m |
Vízhozam | (Győrnél) 27 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 10 113 km² |
Forrás | Fischbachi-Alpok (Hochlantsch, Ausztria) |
é. sz. 47° 20′ 43″, k. h. 15° 30′ 55″47.345277777778, 15.515277777778 | |
Torkolat | Mosoni-Duna (Győrnél) → Duna → Fekete-tenger |
é. sz. 47° 41′ 25″, k. h. 17° 37′ 49″47.690277777778, 17.630277777778 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rába témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nem hajózható, de a római korban jelentős szállítási útvonal volt. Ma elsősorban vízienergia- és ivóvízforrásként, valamint mezőgazdasági és turisztikai szempontból jelentős. 1896-ban Ikervárnál a Rábán épült fel Magyarország első, ma is működő vízi erőműve, 2009-ben pedig már az ötödik rábai erőmű, a nicki duzzasztógát mellett épült kenyeri kezdte meg a termelést. A folyó menti települések a Rába-parti kutakból nyerik ivóvizüket és az öntözéses növénytermesztéshez is felhasználják a Rába vizét. Minden nyáron sok fürdőzőt és csónakázni, kajakozni, kenuzni vágyó turistát vonz a folyó annak ellenére, hogy zsilipkamra nélküli duzzasztógátjai a csónakázók dolgát kissé megnehezítik.