Rómeó és Júlia (színmű)
William Shakespeare drámája / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Rómeó és Júlia[m 1] William Shakespeare angol drámaíró egyik legismertebb tragédiája. Két ellenséges veronai család gyermekei között szövődött végzetes szerelem történetéről szól. A drámaíró életében a legnépszerűbb színdarabjai egyike volt, a Hamlettel együtt azóta is a legtöbbet játszott Shakespeare-mű. Eredete, mint a legtöbb korabeli történeté Itáliából származik, közvetlenül Matteo Bandello művéből került Angliába.
Ez a szócikk Shakespeare tragédiájáról szól. Hasonló címmel lásd még: Rómeó és Júlia (egyértelműsítő lap). |
Rómeó és Júlia (An Excellent Conceited Tragedie of Romeo and Juliet) | |
Az első fólióban megjelent változat részlete | |
Adatok | |
Szerző | William Shakespeare |
Műfaj | tragédia |
Eredeti nyelv | angol |
Szereplők |
|
Cselekmény helyszíne | Verona és Mantova |
Premier dátuma | 1597?[1] |
Premier helye | London |
Kapcsolódó művek | West Side Story |
Honlap | Kosztolányi Dezső fordításában MEK |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rómeó és Júlia témájú médiaállományokat. |
A tragédia Arthur Brooke 1562-ben írt versének, a The Tragical History of Romeus and Julietnek és William Painter Palace of Pleasure című prózájának színpadi átirata. Ezek egyazon olasz mesén alapulnak, és bár Shakespeare mindkettőből kölcsönzött részleteket, a történet bővítése érdekében új szereplőket is létrehozott, például Mercutiót és Párist. A színmű feltehetően 1591 és 1595 között íródott, először 1597-ben jelent meg.
Shakespeare a feszültség növelése érdekében gyakran váltogatja a komédia és a tragédia elemeit, mellékszereplőit ugyanolyan érzékenységgel ábrázolja, mint a főszereplőket, a cselekmény így még több szálon fut. Minden karakter sajátos verselést kapott, ami a jellemfejlődéssel együtt változik, Rómeó szavai például a történet során egyre inkább szonettformában öltenek testet.
A Rómeó és Júliát számtalanszor feldolgozták. William Davenant és a 18. században David Garrick többször is változtatott rajta, elhagytak bizonyos jeleneteket a műből, Georg Anton Benda pedig boldog végkifejlettel zárja le az operaadaptációt. A 19. században már törekedtek az eredeti szöveg visszaadására, a 20. század elején korhű kosztümök is megjelentek a színpadon. A színdarabból több film is készült, mint például az MGM Stúdió 1936-os filmje, Franco Zeffirelli 1968-as adaptációja, vagy az 1996-ban készült Rómeó + Júlia című alkotás, amely modern környezetbe helyezi a történetet. A Rómeó és Júlia alapján a musical műfajában is születtek darabok, az egyik legismertebb a West Side Story.