René Descartes
francia filozófus, természetkutató, matematikus (1596–1650) / From Wikipedia, the free encyclopedia
René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.
René Descartes | |
Portré Frans Hals után | |
Született | 1596. március 31. La Haye-en-Touraine ma Descartes (Indre-et-Loire), Franciaország |
Elhunyt | 1650. február 11. (53 évesen) Stockholm |
Állampolgársága | francia |
Élettársa | Helena Jans van der Strom |
Gyermekei | Franccine Descartés |
Szülei | Jeanne Brochard Joachim Descartes |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | professzor |
Iskolái |
|
Halál oka | tüdőgyulladás |
Sírhelye | saint-germain-des-prés-i apátság (1819. február 26. – )[1][2] |
Filozófusi pályafutása | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Nyugati filozófia 17. század | |
Iskola/Irányzat | racionalizmus, fundamentalizmus |
Érdeklődés | metafizika, episztemológia, etika, teológia, tudomány, matematika |
Akikre hatott | Spinoza, Arnauld, Malebranche, Pascal, Locke, Leibniz, Henry More, Kant, Husserl |
Akik hatottak rá | Platón, Arisztotelész, Canterbury Anselm, Aquinói Szent Tamás, William Ockham, Suarez, Mersenne |
Fontosabb nézetei | cogito ergo sum, dualizmus |
Fontosabb művei |
|
René Descartes aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz René Descartes témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vele kezdődik az újkori filozófia antropológiai fordulata, valamint ő volt az analitikus geometria egyik megalapítója. Műveiben az egzakt természettudományok eredményeit és a matematika módszereit alkalmazta. Filozófiájában a szubjektum erős hangsúlyozása és a lehető legnagyobb bizonyosságra való törekvés a jellemző.
Szembefordulva a skolasztikus filozófiával, az addigi hagyományos világnézettel, valamint a puszta hit alapján elfogadott álláspontokkal, az összes addigi igaznak elfogadott ismeret lerombolását, majd racionális érvelések útján való újjáépítését tűzte ki fő feladatának. Innen alakult ki az ismert descartes-i kételkedés, és a biztos, megingathatatlan alap keresése, melyet Descartes az öntudat bizonyosságában vélt megtalálni.
Műveiben egy új metafizikai és egy új természetelmélet bontakozik ki – valami, amit joggal lehet racionalizmusnak vagy mechanizmusnak nevezni, bár nem fér bele egyik kategóriába sem. Descartes műve épp úgy tele van ellentmondással, mint egyénisége. Egyformán lehet benne az „idealizmus atyját” és a „materializmus atyját” látni. De vallását tekintve mindig is római katolikus volt.[3]