Rudolf Steiner
osztrák filozófus, író, az antropozófia megalapítója / From Wikipedia, the free encyclopedia
Rudolf Steiner (Murakirály, 1861. február 27. – Dornach, 1925. március 30.), osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógia atyja, író, dramaturg, tanár, társadalomreformer, a spirituális mozgalom, az antropozófia megalkotója. Okkultista,[2] ezoterikus,[3][4] aki tisztánlátónak vallotta magát.[5][6] Ezek mellett nagyszámú festmény, szobor, építészeti terv és vázlat is fennmaradt tőle.
Nem tévesztendő össze a következővel: Steiner Rudolf. |
Rudolf Steiner | |
Született | Rudolf Joseph Lorenz Steiner 1861. február 25. Murakirály, Magyar Királyság |
Elhunyt | 1925. március 30. (64 évesen) Dornach, Svájc |
Állampolgársága | |
Házastársa | Marie Steiner |
Foglalkozása | |
Iskolái | |
Kitüntetései | Subba Row Medal (1909)[1] |
Sírhelye | Dornach |
Filozófusi pályafutása | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Nyugati filozófia 20. század | |
Iskola/Irányzat | monizmus, holizmus a tudományban, antropozófia |
Érdeklődés | metafizika, ismeretelmélet, tudományfilozófia, kereszténység |
Akikre hatott | Owen Barfield, Saul Bellow, Andrej Belyj, Hugo Bergmann, Josef Beuys, Martin Buber, Daniel Nicol Dunlop, Wassily Kandinsky, Edouard Schuré, Albert Schweitzer, Richard Tarnas, Valentin Tomberg, Makovecz Imre |
Akik hatottak rá | Helena Blavatsky, Franz Brentano, Fichte, Goethe, Eduard von Hartmann, Hegel, Immanuel Kant, Schelling, Schiller, Karl Julius Schröer, Silvio Gesell, Christian Rosenkreutz |
Fontosabb nézetei | antropozófia, antropozófus orvoslás, euritmia, Waldorf-pedagógia |
Rudolf Steiner aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolf Steiner témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nézeteire nagy hatással volt a rózsakeresztesség, a gnoszticizmus, a német idealizmus filozófiája és Goethe világnézete is. Munkássága Bécsben kezdődött Goethe természettudományos írásainak kiadásával, folyóiratok és enciklopédiák szerkesztői munkájával, valamint szerzői munkájával. Miután Goethe műveinek és az ismeretelméletről szóló filozófiai értekezéseknek a weimari kiadásán dolgozott, 1900 után Berlinben kidolgozta az antropozófia alapjait. A Teozófiai Társulatban, amelynek német szekcióját 1902 óta vezette, már a kezdetektől fogva a saját nyugati stílusú ezotériáját képviselte, a keresztény elemeit hangsúlyozva. 1907-től egyre inkább függetlenedett a Teozófiai Társulattól, amelynek egyoldalú keleti irányultságát nem akarta követni. Antropozófiai világnézete alapján új koncepciókat dolgozott ki különböző területekre. Ide tartozik az antropozófiai építészet, a Waldorf-pedagógia, az antropozófiai orvoslás, az antropozófiai gyógyszerészet, a biodinamikus mezőgazdaság (wd),[7] az euritmia és a keresztény közösség (Die Christengemeinschaft), amely az antropozófiához közel álló, de attól független vallási közösségnek tekinti magát.