német zeneszerző From Wikipedia, the free encyclopedia
Rudolf Wagner-Régeny (eredetileg Rudolf Wagner) (Szászrégen, 1903. augusztus 28. – Kelet-Berlin, 1969. szeptember 18.) erdélyi szász származású német zeneszerző. Legismertebb művei A kegyenc (1935) és A calais-i polgárok (1939) című operák. (Nem rokona Richard Wagner zeneszerzőnek.)
Rudolf Wagner-Régeny | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Rudolf Wagner |
Született | 1903. augusztus 28. Szászrégen |
Elhunyt | 1969. szeptember 18. (66 évesen) Kelet-Berlin |
Sírhely | Dorotheenstadti temető |
Iskolái | Berlini Művészeti Egyetem |
Pályafutás | |
Műfajok | opera |
Hangszer | zongora |
Díjak | A Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Díja |
Tevékenység | zeneszerző |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolf Wagner-Régeny témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szintén Rudolf nevű kereskedő édesapja (1870–1936) négy fia közül a legelsőként született. Magyar dadát fogadtak mellé, így négyéves koráig magyarul beszélt.
A multikulturális szülővárosban a legkülönfélébb zenei hatások érték, a rutén népzenétől a magyar nótán át az egyházzenéig. Családjában is rendszeres volt a házimuzsika. Anyja (Hermine, 1880–1960) nővérétől kapta első zenei képzését.
1909 és 1916 között a helyi elemi iskolában és gimnáziumban tanult. Már komolyabb zongora- és zeneelméleti tanulmányokat is kezdett. 1914-től szülővárosa evangélikus templomának segédorgonistája lett. Itt mutatták be első jelentősebb, oratórikus művét.
1916 és 1919 között a segesvári gimnáziumban végezte a középiskola utolsó éveit. Közben az első világháború harci eseményei miatt néhány hónapra egy Budapest környéki faluba menekült az egész család.
1919 szeptemberétől már a lipcsei konzervatórium zongoristanövendéke. 1920 januárjától a Berlini Zeneművészeti Főiskola (Charlottenburg) zeneszerzés-hallgatója. Itt kötött barátságot évfolyamtársával, Boris Blacherrel.
1923-ban sikeresen végzett, és még ebben az évben házasságot kötött a nála tíz évvel idősebb, hugenotta és zsidó ősöktől származó Léli Duperrex festő- és szobrászművésszel (mellesleg mozi- és bárzongorista)
Wagner-Régeny 1925–26-ban a hangosfilmmel foglalkozó tanács tagja, magántanítványoknak összhangzattan- és ellenpontórákat ad.
1926-tól három évig Lábán Rudolf balett-társulatának zenei mindenese, velük turnézik az egész német nyelvterületen és Hollandiában.
1929-ben kezdett együtt dolgozni Caspar Neherrel, ő később legfontosabb színpadi művei látványtervezője, librettistája lesz, és akivel baráti kapcsolatba is kerül.
A harmincas években születnek főművei, a berlini avantgárd művészeti körök aktív tagja volt. 1935-ben feleségével Erdélyben nyaral a rokonoknál.
A második világháború idején 1943. február 5-én vonult be a német hadseregbe. Különböző állomások után Berlinben a tűzőrséghez osztották be, otthon lakhatott. November 22-én lebombázták a lakását, Léli összes alkotása megsemmisült. Többhavi hajléktalanság után Mecklenburgba vezényelték, ahol zenei felvételeket készített a Wehrmacht propagandaanyagaihoz. Időközben rákbeteggé vált felesége egy fogadóban élt, Wagner-Régeny hatalmas energiával szervezte neje sugárkezeléseit.
1946-ban Güstrow-ba költöztek. Egy év múlva Léli meghalt, a megözvegyült zeneszerző Rostockba települt át, ahol a zeneakadémia rektora lett.
1950-ben zeneszerzés-professzornak hívta meg a frissen alakult Berlini Német Zeneművészeti Főiskola. Rögtön elfogadta az állást. Ez az év magánéletében is hozott változást: feleségül vette a Güstrow-ban megismert, nálánál jóval fiatalabb Gertie Fothot.
1962-ben meghalt két legjobb barátja, Caspar Neher és Hanns Eisler. Ezután szakított addigi élénk társasági életével. Folytatta a komponálást és a tanítást (legismertebb tanítványai Siegfried Matthus és Tilo Müller-Medek), de ideje nagy részét az őt körülrajongó, asszisztensi teendőket is ellátó feleségével töltötte.
Szervezetében tüdőrák alakult ki, élete utolsó évét nagyrészt kórházban töltötte.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.