Sárgarépa
növényalfaj / From Wikipedia, the free encyclopedia
A sárgarépa (Daucus carota subsp. sativus) fontos zöldségnövény, jelentős vitaminforrás, régóta ismerjük és termesztjük.
Ez a szócikk a murok termesztett alfajáról szól. Hasonló címmel lásd még: Murok (egyértelműsítő lap). |
A „karotta” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Bazsó Gábor. |
Sárgarépa | ||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
Daucus carota subsp. sativus (Hoffm.) Arcang. | ||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgarépa témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||||||||||
Energia 41 kcal 173 kJ | |
Szénhidrátok | 9.6 g |
---|---|
- Cukrok 4.7 g | |
- Étkezési rostok 2.8 g | |
Zsír | 0.24 g |
Fehérje | 0.93 g |
A-vitamin ekviv. 835 μg | 104% |
β-karotin 8285 μg | 77% |
Tiamin (B1-vitamin) 0.066 mg | 6% |
Riboflavin (B2-vitamin) 0.058 mg | 5% |
Niacin (B3-vitamin) 0.983 mg | 7% |
Pantoténsav (B5-vitamin) 0.273 mg | 5% |
B6-vitamin 0.138 mg | 11% |
Folsav (B9-vitamin) 19 μg | 5% |
C-vitamin 5.9 mg | 7% |
E-vitamin 0.66 mg | 4% |
Kalcium 33 mg | 3% |
Vas 0.3 mg | 2% |
Magnézium 12 mg | 3% |
Mangán 0.143 mg | 7% |
Foszfor 35 mg | 5% |
Kálium 320 mg | 7% |
Nátrium 69 mg | 5% |
Cink 0.24 mg | 3% |
Közvetlen hivatkozás az adatbázisra A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis |
A vadon előforduló, Európában és Délnyugat-Ázsiában őshonos vadmurok (Daucus carota) háziasított alfaja. A nemesített változat a vadhoz képest jóval nagyobb répatesttel rendelkezik, ízletesebb és kevésbé fásodó szerkezetű.
Pliniustól tudjuk, hogy ez a négyezer éves kultúrnövény eredetileg vékony, kemény gyökér volt, és a késő római időkben kezdték nemesíteni.
Magyar elnevezése a narancssárga színnel azonosítja, bár lila, piros, fehér, sárga színű változatai is elterjedtek, főként Ázsiában. Narancssárga nemesített fajtája a 17. században holland kertészek nyomán terjedt el.
Erdély egyes vidékein murok a neve.