Salamon magyar király
(1053–1087) a hetedik magyar király / From Wikipedia, the free encyclopedia
Salamon (?, 1053 – 11. század vége, egyes vélemények szerint Póla, 1087 márciusa), Árpád-házi magyar királyi herceg, 1057-től ifjabb király, 1063 és 1074 között Magyarország királya.[1]
Ez a szócikk a magyar királyról szól. Hasonló címmel lásd még: Salamon (egyértelműsítő lap). |
Salamon | |
Salamon király a trónon (Thuróczi-krónika) | |
Magyarország királya | |
Uralkodási ideje | |
1063 – 1074. március 14. | |
Koronázása | Székesfehérvár, 1057 és Pécs, 1064. április 11. |
Elődje | I. Béla |
Utódja | I. Géza |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Árpád-ház |
Született | 1053 nem ismert |
Elhunyt | 1087. március (?) (34 évesen) Póla (?) |
Nyughelye | Póla |
Édesapja | I. András |
Édesanyja | Anasztázia |
Testvére(i) | |
Házastársa | Judit |
Salamon címere | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Salamont már apja életében ifjabb királlyá koronázták Székesfehérváron, azonban családjával kénytelenek voltak elmenekülni Magyarországról, miután apai nagybátyja, a későbbi I. Béla megdöntötte apja hatalmát 1060-ban. Német csapatokkal visszatért az országba és 1063-ban királlyá is koronázták, amely alkalomból a német-római császár, IV. Henrik húgát, Juditot feleségül is vette. A következő évben kötött megállapodást unokatestvéreivel, Gézával és Lászlóval, akik így elismerték uralmát, és amely eseményt követően 1064-ben Salamont Pécsen újra megkoronázzák. Kezdetben unokatestvéreivel közösen léptek fel a csehek és a kunok ellen, viszonyuk az 1070-es évre azonban megromlott, majd Géza fel is lázadt ellene. Az 1074. március 14-én vívott mogyoródi csatában Salamon vereséget szenvedett, és 1081-ben hivatalosan is lemondott a trónról. Később többször is megpróbálta azt visszaszerezni, majd a legenda szerint élete vége felé felhagyott törekvéseivel, zarándoklatokba és imádságba kezdett, majd 1087-ben halt meg Pólában.