Shetland-szigetek - Wikiwand
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Shetland-szigetek.

Shetland-szigetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Shetland-szigetek
Gletness
Közigazgatás
Ország  Egyesült Királyság
Országrész  Skócia
Népesség
Teljes népesség23 210 fő (2012) +/-
Földrajzi adatok
Terület1468[1] km²
Legmagasabb pont Ronas Hill
Időzóna UTC±00:00
Elhelyezkedése
Shetland-szigetek
Shetland-szigetek
Pozíció Skócia térképén
é. sz. 60° 09′, ny. h. 1° 09′Koordináták: é. sz. 60° 09′, ny. h. 1° 09′
Shetland-szigetek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Shetland-szigetek témájú médiaállományokat.
Shetland-szigetek

Shetland-szigetek zászlaja
Közigazgatási adatok
Ország Egyesült Királyság
Székhely Lerwick
ISO-kód GB-ZET
GSS-kód S12000027
NUTS-kód UKM66
Népességi adatok
Teljes népesség23 210 fő (2012) +/-
Népsűrűség15,81 fő/km²
Terület1468,0525 km²
Időzóna GMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
é. sz. 60° 18′ 14″, ny. h. 1° 16′ 08″
Shetland-szigetek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Shetland-szigetek témájú médiaállományokat.

Shetland-szigetek vagy röviden Shetland[2] (IPA: [ˈʃɛtlənd]) (régies betűzéssel Zetland, korábban Hjaltland) szigetcsoport az Orkney-szigetek és Feröer között, Skócia szárazföldjétől északra. Skócia 32 tanácsi területének (council area) egyike.

Adminisztratív központja és az itteni egyetlen burgh státusú település Lerwick.

Földrajz

A szigetcsoport az Atlanti-óceán (tőle nyugatra) és az Északi-tenger (tőle keletre) határán fekszik. Teljes területe 1468 km2, partvonalának hossza 2702 km.[1]

A szigetek északi földrajzi fekvése miatt nyáron szinte örökös a napfény, tiszta téli éjszakákon pedig néha feltűnik az égen a sarki fény.

Lakott szigetek

A szigetcsoport több mint száz szigetéből csak tizenöt lakott.[1] A fő szigetet Mainlandnek nevezik.

A többi lakott sziget: Bressay, Burra, Fetlar, Foula, Muckle Roe, Papa Stour, Trondra, Vaila, Unst, Whalsay, Yell a fő Shetland csoportban; valamint Fair-sziget és az Outer Skerries csoportban Housay és Bruray.

A Fair-sziget körülbelül félúton fekszik a Shetland-szigetek és az Orkney-szigetek között, de a shetlandi adminisztrációhoz tartozik, ezért gyakran sorolják a szigetcsoporthoz. Az Outer Skerries a szigetek fő csoportjától keletre fekszik.

A Shetland csoport északon elhelyezkedő szigeteit Észak-szigetek (angolul North Isles) néven is ismerik.

Nem lakott szigetek

A nem lakott szigetek közül a fontosabbak:

  • Balta, Bigga, Brother Isle
  • East Linga
  • Fish Holm
  • Gloup Holm, Gruney
  • Haaf Gruney, Hascosay, Havra, Hildasay, Huney
  • Lady's Holm, Lamba, Linga Muckle Roe közelében, Linga Mainland közelében, Linga Yell közelében, Little Roe, Lunna Holm
  • Moul of Eswick, Mousa, Muckle Flugga, Muckle Ossa
  • North Havra, Noss
  • Orfasay, Out Stack, Oxna
  • Papa, Papa Little
  • Samphrey
  • Sound Gruney, South Havra, South Isle of Gletness
  • Urie Lingey, Uyea, Uynarey
  • Vementry
  • West Linga

Története

Az addig csak a piktek által lakott Shetland-szigetekre a 9. században érkeztek Norvégiából óskandináv telepesek, vikingek. Az ugyancsak ekkoriban általuk megszállt Orkney-szigetekhez képest itt az éghajlat szelesebb, a talaj pedig soványabb volt. Shetlandon csak juhokat tenyésztettek és halásztak. A szabad paraszti norvég telepesek nemzetségi alapokon álló közössége az izlandi társadalomhoz hasonlóan monarchikus hatalom nélkül, ősi szokásjogra épülő közösségben élt, de később a szigetek a norvég korona uralma alá kerültek. 1468-ban a kalmari unió királyának, I. Keresztélynek a lánya, Margit III. Jakab skót király felesége lett, és ennek nyomán 1472-ben a Shetland-szigetek az Orkney-szigetekhez hasonlóan hozományként Skócia részévé váltak.[3]

Népesség

A 20. század közepén a Shetland-szigetek népessége folyamatosan csökkent, és az 1960-as évekre csaknem 17 000 főre apadt. A kőolaj-kitermelés megindulása miatt azonban 1971 és 1981 között a lakosságszám 30%-kal megnőtt. Az 1980-as évek elején az olajkitermeléshez kapcsolódó építkezések befejeződése és a Sumburgh repülőtér problémái kivándorlási hullámot indítottak el. Az 1980-as évek második felében és az 1990-es évek elején a népességszám stabilizálódott, és azóta is nagyjából változatlan maradt.[1]

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. a b c d Shetland in Statistics (pdf), 36 (angol nyelven), Lerwick: Shetland Islands Council Economic Development Unit (2009). ISBN 978 0 904562 66 8. Hozzáférés ideje: 2010. július 20.  Archiválva 2010. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. A Cartographia Világatlasza szerint a neve Shetland-szigetek, az OH. 1264. o. szerint csak Shetland, mert a "szigetek" nem része a nevének. Földrajzi nevek esetében a Világatlaszt vesszük alapul, így jelen esetben egy helyesírási tanácsadó nem lehet releváns.
  3. Pósán 133. o.

Források

  • Pósán: Pósán László: Skandinávia a középkorban. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 2012.  

További információk

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a shetland-szigetek címszót a Wikiszótárban!
{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Shetland-szigetek
Listen to this article