Simón Bolívar
venezuelai hadvezér, politikus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Simón Bolívar (teljes nevén: Simón José Antonio de la Santísima Trinidad Bolívar Palacios y Blanco), (1783. július 24. – 1830. december 17.) a dél-amerikai függetlenségi mozgalom vezetője, később a Nagy-Kolumbia (Gran Colombia) elnöke, Venezuela elnöke, majd Peru és Venezuela diktátora.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Simón Bolívar | |
Nagy-Kolumbia elnöke | |
Hivatali idő 1819. december 12. – 1830. május 4. | |
Előd | nincs |
Utód | Domingo Caycedo |
Bolívia felszabadítója | |
Hivatali idő 1825. augusztus 12. – 1825. december 29. | |
Előd | Alto Perú |
Utód | Antonio José de Sucre |
Peru diktátora | |
Hivatali idő 1824. február 17. – 1825. december 29. | |
Előd | José Bernardo de Torre Tagle |
Utód | Andrés de Santa Cruz |
Venezuela elnöke | |
Hivatali idő 1813. augusztus 6. – 1814. július 7. | |
Előd | Cristóbal Mendoza |
Utód | José Antonio Páez |
Venezuela elnöke | |
Hivatali idő 1819. február 15. – 1819. december 17. | |
Katonai pályafutása | |
Csatái | Spanish American Wars of Independence |
Született | 1783. július 24. Caracas, Venezuela |
Elhunyt | 1830. december 17. (47 évesen) Santa Marta, Kolumbia |
Sírhely |
|
Szülei | María Concepción Palacios Aguirre Ariztía - Sojo Blanco Herrera Juan Vicente Bolívar y Ponte |
Házastársa | María Teresa Rodríguez del Toro y Alaysa |
Élettárs | Manuela Sáenz de Aizpuru |
Foglalkozás |
|
Halál oka | |
Vallás | Regular Masonic jurisdictions |
Díjak |
|
Simón Bolívar aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Simón Bolívar témájú médiaállományokat. |
Bolívar részt vett Nagy-Kolumbia megalapításában, amely nemzet mint nagy politikai és katonai konföderáció próbált konszolidálódni Amerikában. Nagy-Kolumbia elnöke lett. Annak ellenére, hogy a Nagy-Kolumbia-politikai terv megbukott, Bolívart a cselekedeteiért és nézeteiért „Amerika emberének” nevezik. Kiemelkedő, komoly politikai örökséget maga után hagyó alakja az egyetemes történelemnek, ami Latin-Amerika számos országában, egyben a nemzeti tisztelet tárgyává is formálta őt.