Sumer királylista
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Sumer királylista sumer ékírásos irodalmi-történeti mű. Az úgynevezett I. íszíni dinasztia koráig, i. e. 1817-ig veszi számba az ország királyait és uralkodóházait. Összeállítói feltehetően több forrásból dolgoztak, a lista keletkezése az i. e. 22. és 21. század fordulójára tehető, s később kiegészítésére is sor került. A lista elkészítése mögött tetten érhető az i. e. 3. évezred végére jellemző ideológiai-politikai eszmerendszer, amelynek lényege, hogy Mezopotámiát politikailag egységes államként kezeli, ezért mindig egy-egy város dinasztiájának hegemóniáját tételezi fel.
A királyokat özönvíz előttiekre és utániakra osztja, és ezzel egyesíti a mitikus és a történeti hagyományt. A lista szerint az özönvíz előtt 8 király uralkodott, mindegyik hihetetlenül hosszú ideig: Enmeluanna 43 200, Alalgar és Dumuzi 36 000, mások 28 800, 21 000, ill. 18 600 évig. Irodalmi szempontból igen becses a „vízözön" előtti városok megnevezése (Kis és Uruk, s még inkább az ezt követő dinasztiák uralkodóihoz (például Etana, Mebarageszi, Enmerkar, Gilgames stb.) fűzött pár megjegyzés, amelyek mítoszokat, történelmi legendákat őriztek meg, s érintkeznek az epikus hagyománnyal is (Etana-eposz, Gilgames-eposz).
A királyság az özönvíz után hol egy északi város (Kis, Aksak, Akkád), hol pedig egy déli (Uruk, Ur, Íszín) kezébe került, ezt egészíti ki néhány Sumeron és Akkádon kívüli hatalom (Avan, Hamazim, Mári). A III. uri dinasztia elején (i. e. 2100 körül) összeállított szöveg az uri királyok politikai igényét fejezi ki Mezopotámia egyesítésére. E listát később újabb uralkodókkal egészítették ki. A sumer királylista az i. e. 3. évezred közepétől ad megbízható támpontokat.