From Wikipedia, the free encyclopedia
Szabács (szerbül Шабац / Šabac [Sabac]) város Szerbiában, a Macsói körzet közigazgatási székhelye.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Szabács (Шабац) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Körzet | Macsói | ||
| Község | Szabács városi | ||
| Alapítás éve | 1454 | ||
| Polgármester | Miloš Milošević (Szerbiai Demokrata Párt) | ||
| Irányítószám | 15000 | ||
| Körzethívószám | 015 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 55 163 fő (2002) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 65 m | ||
| Terület | 795 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 45′ 21″, k. h. 19° 41′ 38″ | |||
| Szabács weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szabács témájú médiaállományokat. | |||
Istvánffy Miklós szerint a várat építtetőjéről, Szendrő török parancsnokáról nevezték el. Az oszmán török saban = a muzulmán év 8. hónapja.
Belgrádtól 65 km-re nyugatra, a Száva jobb partján fekszik.
A 13. századtól a török hódításig (1470) a Macsói bánság központja, amelyet 1454-ben Zaslon néven említenek először a középkori szerb állam részeként.
Isza boszniai pasa 1472-ben építtette várát a Száva jobb partján, amely inkább földvár volt, védelmének erejét a Száva mocsarai adták. [1] Az építés hírére Hunyadi Mátyás nyomban megostromolta, bár sikertelenül.[forrás?] 1475-ben Mátyás hosszan készülődött, majd 1476 januárjában ostrom alá vette 15 ezer katonával a várat, amelynek védőinek létszáma ekkor 1200 volt. Eleinte sikertelenül harcolt a nyugati hadszíntérhez szokott katonáival, de végül csellel – elvonulást színlelve, és a vár túlsó oldaláról támadva – [2] február 15-én elfoglalta. A vár viadalát beszéli el a legrégebbi eredetiben fennmaradt históriás ének (Szabács viadala), amelyet 1871-ben az Ung vármegyei Csicseren a Csicsery család oklevelei között találtak és amelyet valószínűleg egykor Mátyás király asztalánál énekeltek, dicsőítve a király tetteit. 1492-ben visszaverte a török ostromot. 1521. július 7-én Ahmed pasa serege a védők hősiessége ellenére bevette a várat.
1718 és 1739 között a pozsareváci béke értelmében Habsburg Birodalom része volt, de 1739-ben a belgrádi békével ismét a törököké lett. 1788. április 24-én rohammal foglalja el a császári sereg, később ismét a törökök kezére került. 1807. február 5-én a szerbek foglalták el a törököktől. 1813. október 5-én a törökök visszafoglalták. Az 1820-as évektől kezdve a város nagy fejlődésen ment keresztül. Ekkor épült az első kórház és gyógyszertár, itt alapították meg az első szerb nyelvű gimnáziumot, az első szerb színházat.
1867. április 10-én a szultáni ferman átadta a várat a szerbeknek. 1883-ban itt adták ki az első szerb újságot. A város fejlődése az első világháborúig tartott, amikor a harcokban súlyos károkat szenvedett, lakossága pedig a felére csökkent. 1914 augusztusában a szerb hadsereg a város közelében aratta első győzelmét a Monarchia csapatai felett. A háború után a város újra fejlődének indult, 1938-ban vegyi gyár épült itt.
1941-ben a németek szállták meg és területén koncentrációs tábort létesítettek, ahol 20 000 fogoly közül mintegy 7000 halt meg a kegyetlen bánásmód következtében. A várost 1944-ben a partizánok szabadították fel. A háború után Szabács modern ipari központtá fejlődött. Az 1970-es években sportcsarnok, szálloda, stadion, modern iskolák, óvodák épültek.
A városnak 2002-ben 55 163 lakosa volt, a hozzá tartozó 52 településsel együtt a község (járás) lakóinak száma kb. 130 000 fő volt.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.png)
