Szarajevó
Bosznia-Hercegovina fővárosa / From Wikipedia, the free encyclopedia
Szarajevó (bosnyákul, horvátul és szerbül Sarajevo, cirill írással Сарајево, törökül Saraybosna, mely névből a „saray” tag palotát jelent) Bosznia-Hercegovina fővárosa. A Dinári-hegységben, a Miljacka folyó két partján fekszik. Lakosságát elővárosaival együtt 400 ezer főre becsülik. Túlnyomóan bosnyákok, kisebb részben szerbek és horvátok lakják.
Szarajevó (Grad Sarajevo Град Сарајево) | |||
| |||
Becenév: Európa Jeruzsáleme,[1] A Balkán Jeruzsáleme[2] Šeher, Rajvosa[3] | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Bosznia-Hercegovina | ||
Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció és Boszniai Szerb Köztársaság | ||
Kanton | Szarajevó kanton | ||
Kerületei | 4 | ||
Alapítás éve | 1462 | ||
Polgármester | Abdulah Skaka | ||
Irányítószám | 71000 | ||
Körzethívószám | 387 (33) | ||
Testvérvárosok | Lista Kijev (2022. november 28. – ) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 275 524 fő (2013)[4] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 518 m | ||
Terület | 141,5 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 43° 51′ 23″, k. h. 18° 24′ 47″43.856388888889, 18.413055555556 | |||
Szarajevó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarajevó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szarajevó a fővárosa az ország két ún. entitásának, a Bosznia-hercegovinai Föderációnak és (legalábbis hivatalosan) a Boszniai Szerb Köztársaságnak is.
Az oszmán hódítók alapította város az újkor hajnalán Európa legfejlettebb városai közé számított. Az osztrák-magyar korszak kapcsolta be az európai kulturális vérkeringésbe. A jugoszláv állam időszakában már téli olimpia házigazdája is volt.
Szarajevó nevével több fontos történelmi esemény is összeforrt. 1914-ben itt lett merénylet áldozata Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös, ami ürügyül szolgált az első világháború kirobbantásához. De a szarajevóiak élték át a boszniai háború (1992-1995) alatt a modern kori történelem egyik leghosszabb, több mint három éven át tartó ostromát is.
A város egyedülálló légkörét a történetét alakító négy vallási csoport (római katolikus, ortodox kereszténység, muszlim és zsidó vallás) által hátrahagyott épített és más kulturális javak adják. Az útikönyvek szerint Szarajevó a világ azon kevés városának egyike, ahol néhány száz méteren belül katolikus és ortodox templom, mecset és zsinagóga is található.