Szekrénytartó
From Wikipedia, the free encyclopedia
A szekrénytartó vagy szekrény keresztmetszetű tartó olyan gerenda, melynek keresztmetszete zárt csövet formál úgy, hogy kettő vagy több gerinclemezét alul és felül egy-egy közös övlemez kapcsolja össze.[1] Az ilyen tartók eredetileg kovácsoltvasból készültek, szegecselt szerkezetként, napjainkban már hengerelt acélból hegesztéssel, sajtolt alumíniumból vagy feszített betonból készülnek.[2][3][4]
A nyitott keresztmetszető tartókkal (pl. az I-tartóval) összehasonlítva a szekrénytartó előnye a nagyobb csavarási merevsége és szilárdsága. A több függőleges gerincnek köszönhetően nagyobb a teherbírása, mint egy vele azonos magasságú I-gerendának (bár több anyag szükséges hozzá, mint egy magasabb, de azonos teherbírású I-gerendához).[1][5]
A szekrénytartó kifejezés használata nem következetes. Elsősorban a négyszög keresztmetszetű tartószerkezetekre alkalmazzák, az angol nyelvű szakirodalomban ezek megnevezése box girder. Hasonló erőtani viselkedésük miatt gyakran a nagyméretű kör vagy ovális keresztmetszetű tartókat is szekrénytartónak nevezik (pl. a Royal Albert hídnál), míg az angol szakirodalomban ezekre a tubular girder (cső alakú, csőszerű tartó) kifejezést használják. Az olyan hidakat, melyeken a járművek a szekrénytartó belsejében közlekednek (pl. az eredeti Britannia híd) tubushídnak is nevezik, az angol szakirodalomban azonban – a tartó alakjától függetlenül – ezek megnevezése is a csőszerű híd jelentésű tubular bridge.[6][7][8][9]