Szent Anna-székesegyház (Debrecen)
debreceni katolikus templom From Wikipedia, the free encyclopedia
A debreceni Szent Anna-székesegyház a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye széktemploma, plébániatemplom. A katedrális 1993-ig csak plébániatemplomként működött, abban az évben ugyanis II. János Pál pápa székesegyházi rangra emelte a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye megalapításával. A barokk stílusú templom 1746-ra készült el, 1834-re copf stílusban épült át. Társszékesegyháza a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya társszékesegyház.
| Szent Anna-székesegyház | |
 | |
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | Római katolikus |
| Egyházmegye | Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye |
| Püspök(ök) | Palánki Ferenc |
| Építési adatok | |
| Építése | 1721-1746 |
| Rekonstrukciók évei | 1834 |
| Stílus | Barokk (copf) |
| Tervezője | Giovanni Battista Carlone Átépítésekor Povolny Ferenc |
| Építtetője | Gróf Csáky Imre |
| Felszentelés | 1746 |
| Alapadatok | |
| Magassága | 55 m |
| Elérhetőség | |
| Település | Debrecen |
| Koordináták | é. sz. 47° 31′ 37″, k. h. 21° 37′ 48″ |
| Hely | 4024 Debrecen, Szent Anna utca 15 |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Anna-székesegyház
Pozíció Debrecen belvárosa térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 37″, k. h. 21° 37′ 48″ | |
 | |
| A Szent Anna-székesegyház weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Anna-székesegyház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az 1693-ban kiadott Lipót-diploma alapján az 1715. évi országgyűlés a CVIII. törvénycikkel Debrecent szabad királyi városi rangra emelte, de ennek törvényesítését a katolikusok visszaengedéséhez, számukra templomhely „kimutatásához” kötötte a törvényhozás. A Szent Anna-templom és rendház építése a rekatolizációt elvállaló piarista (más forrás szerint ferences[1]) szerzetesek részére a nagyváradi püspök, egyben bihari főispán, gróf Csáky Imre költségén 1721-ben kezdődött. Csáky reprezentatív templommal kívánta példázni a „kálvinista Róma” előtt a katolikusok erejét. A tervek készítésével, az építés vezetésével a milánói születésű Giovanni Battista Carlonét bízta meg. A templomot Szűz Mária édesanyja, Szent Anna tiszteletére szentelték fel 1746-ban. Carlone nyugodt homlokzatú, torony nélküli barokk temploma 1811-ben megrongálódott a tűzvészben, s ezért 1834-ben felkérték az Egerből Debrecenbe költözött építőmestert, Povolny Ferencet, hogy a templomot újítsa meg és tornyokat építsen hozzá. A Szent Anna-templom Povolny tervei alapján nyerte el végleges homlokzati kiképzését, kapta meg sisakos, copf stílusú tornyait. Homlokzatán megmaradtak a Carlone család tagjai faragta, szenteket ábrázoló mészkőszobrok, melyek az oromfal csúcsán és erkélysor gyámján állottak.
Külseje
Belseje
A puha mészkőből készült szobrokat, melyek erősen megkoptak, az 1928-ban végzett helyreállítási munkák során távolították el a homlokzatról, amikor azon két mellékbejáratot nyitottak, s teljes hosszában kiszélesítették lépcsős teraszát. Ekkor készültek a díszes kapuk és az utcai kovácsoltvas kerítések is. Homlokzatán ma három szobor látható. A kapuk melletti falfülkében jobbra Szent Imre herceg, balra Szent István dúsan redőzött ruhában,lendületes tartással. A középső fülkeszobor a Szűzanyát ábrázolja a gyermek Jézussal. A szobrok készítője ismeretlen, valószínűleg barokk mester. A főbejárat felett az alapító Csáky Imre címere látható.
.jpg)
Kovács Gergelyné: Debrecen, Panoráma Kiadó, Budapest, 1981, ISBN 963-243-207-X
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
