Szent Gellért
(980–1046) olasz Benedek-rendi szerzetes, vértanú / From Wikipedia, the free encyclopedia
Szent Gellért püspök (olaszul: Gerardo di Sagredo; latinul: Gerardus; Velence, 977. április 23. – Buda, Kelen-hegy, 1046. augusztus 29.[5]) bencés szerzetes, a velencei Morosini (egyes, elterjedtebb történészi nézetek szerint a Sagredo)[6][7] család sarja, 1030-tól egészen haláláig az első csanádi püspök a Magyar Királyságban. Életéről a legtöbb információt legendái őrizték meg, amelyek a szentek középkori életrajzának legtöbb hagyományos elemét tartalmazzák, így bizonytalanság övezi származását. Évszázadokkal később keletkezett egyéb források és a kor viszonyainak elemzése szerint feltételezhetően a velencei Palazzo Sagredo—Morosinit birtokló család valamelyikéből származik. Súlyos betegsége után ötéves korában a bencés San Giorgio-kolostorba küldték. Kiváló szerzetesi oktatásban részesült, valamint nyelvtant, zenét, filozófiát és jogot is tanult.
Szent Gellért | |
Szent Gellért tanítja Imre herceget. A székesfehérvári Püspökkút egyik kompozíciója | |
püspök | |
Születése | |
980. április 23. (977 után) Velence | |
Halála | |
1046. augusztus 29. Kelen-hegy | |
Tisztelete | |
Egyháza | Római katolikus egyház |
Tisztelik | Római katolikus egyház |
Szentté avatása | 1083 Szentté avatta: VII. Gergely pápa |
Ünnepnapja | 1091 óta szeptember 24. Római katolikus egyház |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Gellért témájú médiaállományokat. |
Velencéből 1020 körül zarándokútra indult a Szentföldre, de egy vihar arra kényszerítette, hogy szakítsa meg útját Isztria közelében. Úgy döntött, hogy felkeresi a Magyar Királyságot. Mór pécsi püspök és I. István magyar király meggyőzték – hangsúlyozva, hogy Gellért prédikációi felgyorsíthatják a magyarok megtérését – hogy ne folytassa zarándokútját. Gellértet István király fia és örököse, Imre herceg nevelőjévé tette. Nem sokkal később (1023 körül) Gellért a Bakonyi-hegységben lévő bakonybéli monostor (remeteség) egyik kunyhójába húzódott és itt hét évet élt.[8] I. István 1030 körül az újonnan létrehozott Csanádi Egyházmegye püspökévé tette. Magyarul tudó bencés szerzetesek segítettek neki prédikálni a helyi lakosok között.
Vértanúsága liturgikus ünnepnapját szeptember 24-én tartják. 1083-ban avatta szentté VII. Gergely pápa, I. László magyar király kérésére I. István és Imre herceg mellett. A velenceiek és a magyarok között vita tört ki Szent Gellért ereklyéinek hovatartozásáról, amelyeket magyar, olasz és cseh földön több helyen őriznek.